Az átlagember a kengurun és koalán kívül nem nagyon tud említeni erszényes állatot, talán még a vombatot vagy az oposszumot. 334 erszényes fajt ismer a tudomány, amiknek a harminc százaléka nem Ausztráliában és Új-Guinea szigetén, hanem Észak- és Dél-Amerikában élnek. A képen levő állatok Ausztrália délkeleti államának, Victoriának az északi, hegyvidéki területein élnek. Az első bélyegen az óriás repülőerszényes került, amit 2020-ban három fajjá választottak szét. Ez az éjszaka aktív, eukaliptusszal táplálkozó emlős nagyjából 40 centiméter hosszú, farka viszont elérheti a 60 centimétert is. Fákon él és akár 100 métert is képes vitorlázni a fák között. Mint sok más erszényes, ez sem iszik folyadékot, ezt a fák leveleiből nyeri ki. A második bélyegen az óriás erszényesnyest látható, ami a legnagyobb erszényes ragadozó Ausztrália területén. (Az erszényes vagy tasmán ördög nagyobb, de az csak Tasmánia szigetén él.) Ez is éjszaka aktív, és az esőerdőktől a bozótosokig különböző területeken honos. Hossza a fejétől a farkáig 40-70 centiméter közt van, harapása testéhez képest pedig a második legerősebb az összes húsevő emlős közül. (Az első a tasmán ördög.) A harmadik bélyegre a mindösszesen 45 grammos hegyi erszényespelét választották. Ez a nagyobb egér méretű faj az egyetlen kifejezetten hegyvidéki erszényes Ausztráliában. A súlyosan veszélyeztetett státuszú állat 1500-1800 méter magasság közt él, összesen két különálló területen, ami együttesen 10 négyzetkilométer. Mivel közkedvelt síparadicsom mindkét terület, a vadonba történő visszatelepítésük és védelmük nagyon bonyolult. A legnagyobb értékű bélyegen a közönséges hegyi kenguru látható, ami a Nagy-Vízválasztó-hegységben honos. A rendkívüli bozóttüzek miatt 2020-ra élőhelyük 70 százaléka megsemmisült. A nagyjából fél méter magas állat növényevő, ami napközben sziklák, mélyedések közt pihen, éjszaka pedig táplálkozik. Az ívszéli bélyegsor 1990-ben került kiadásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése