Nőnapra

Munkásmozgalmi eredetű a március 8-án ünnepelt nemzetközi nőnap, amit a nők szabad munkavállalásáért és egyenjogúságáért alapítottak a 20. század legelején. Bár több időpontban is ünnepelték de végső dátum egy, a cári Oroszországban megtartott tüntetés emlékére került rögzítésre. Magyarországon 1913-tól volt nőnapi kezdeményezés, de hivatalossá 1948-ban vált, amikor a Rákosi-korszakban kötelezővé tették. Természetesen ekkor a munkásmozgalom és a kommunizmus dicsőítésére is használták, a virág ajándékozása később lett népszerű. A képen levő bélyegsor remekül szimbolizálja a kommunizmus által idealizált nőt. Az 1953-ban kiadott csehszlovák bélyegsor első képén egy anya van csecsemőjével, a kép pedig kék színű. Nem gondolom, hogy ez véletlen, mivel a kék Szűz Mária színe, a hűség, tisztaság szimbóluma. A második bélyeg pedig vörös és egy fiatal mozgalmárnőt ábrázol egy kommunizmust jelképező zászlóval. Hazánkban csak pár évben adtak ki nőnapra bélyeget, utoljára a nyolcvanas években. 

Nőnapra virágot

Az 1989-es Damaszkuszban megrendezett Nemzetközi Virágkiállításra bocsátotta ki a képen látható ötöscsíkot a Szír Posta. Az első értéken egy csuporkaféle látható, ami közkedvelt szobanövény. Legismertebb tagja ennek a családnak a fokföldi ibolya, ami nem ibolya és nem Dél-Afrikában, azaz Fokföldön él, hanem egy csuporka és Kelet-Afrikában, a tanzániai Uzambara-hegységben őshonos. A következő faj a kerti iszalag, aminek a neve a bélyegen tévesen szerepel, ugyanis nem sackmani, hanem jackmanii. Ez egy boglárkafélékhez tartozó cserje hibridje, ami akár négy méter magasra is felkúszik. 1862-ben mutatták be ezt a fajtát, ami azóta is népszerű, de mára számos egyéb iszalagféle kapható. Középen egy őszirózsaféle látható, valószínűleg egy nemesített búzavirág. A faj eredetileg Dél-Európából származik, de világszerte több helyre betelepítették. A negyedik bélyegre a harangvirágfélék egyik tagja (Canarina canariensis), egy ehető gyümölcsű kúszónövény került, ami eredetileg a Kanári-szigeteken őshonos. Az utolsó bélyeget a kerti oroszlánszáj zárja, ami eredetileg mediterrán növény, de ezt is világszerte betelepítették. Ennek is több alfaja, illetve keresztezése van, a dísznövényeket kedvelők legnagyobb örömére. Ezzel a bélyegsorral kívánok boldog nőnapot!     

Nőnapiak

Kétszer adott ki a Magyar Posta a nemzetközi nőnap kapcsán bélyeget. Az első, feláras bélyeget 1949-ben, ami egy a kezében sarlót tartó parasztnőt ábrázol, a háttérben traktorral, a másikat 1985-ben, stilizált virágokkal és női arccal. Az első érdekessége, hogy a Magyar Nők  Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) kapcsán jelent meg. Ez a szervezet, amely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére jött létre, 1945-1956 között működött. 1945-ben Asszonyok címmel újságot is indítottak az esélyegyenlőség és egyenjogúsítás előmozdítása érdekében, 1947-ben pedig már 500 vidéki szervezettel félmillió tagja volt. Számos egészségügyi (gyógyszerszállítás, egészségügyi állomások működtetése) és szociális (ételosztás, adománygyűjtés) kampányban vettek részt. 1948-ban a többi női szervezetet kötelezték arra, hogy beolvadjon az MNDSZ-be, majd újabb újságot indítottak, a mai napig működő Nők Lapját. 1952-ben a több száz szervezetet integrálták a szakszervezetek nőbizottságaiba, 1957-ben Magyar Nők Országos Szövetsége néven pedig új szervezetet hoztak létre, ami 1989-ig működött. Az MNDSZ első elnöke Rajk Lászlóné volt, 1949-ig.
Magyarországon 1948 óta tartanak nemzetközi nőnapot (1917-ben indult a kezdeményezés) minden év március 8-án. 1857-ben ezen a napon tüntettek New Yorkban a helyi textilipar munkásnői jobb munkakörülményekért és magasabb bérért.