Umberto Barbaro (1902-1959) olasz filmesztéta, kritikus és filmrendező használta először a neorealizmus szót azokra az olasz filmekre, amik dokumentarista jelleggel a valóságot tükrözik a filmvásznon. 1998-ban bocsátották ki a képen látható olasz bélyegsort, ami az olasz neorealista filmek legnagyobbjainak állít emléket. Először Luchino Visconti (1906-1976)
Megszállottság (
Ossessione) című, 1943-ban bemutatott, első játékfilmjét nevezték egyöntetűen neorealistának. A film alapjául James M. Cain
A postás mindig kétszer csenget című regénye szolgált, a benne használt operatőri munka pedig a mai napig nagy hatással van az európai filmművészetre. A
Megszállottság látható az első bélyegen. A következőn Vittorio De Sica (1901-1974) rendező és színész
Biciklitolvajok (
Ladri di biciclette) című alkotása látható. A remekművet 1948-ban mutatták be, és hatalmas világsiker lett. A második világháborút követően egy olasz munkásnegyedben játszódó film cselekménye egy ellopott bicikli körül zajlik. A film forgatókönyvírója Cesare Zavattini volt, aki több De Sica-filmet is írt. A
Biciklitolvajok volt a harmadik külföldi film, amelyik Oscar-díjban részesült. A második sort a Roberto Rossellini (1906-1977) által rendezett
Róma, nyílt város (
Roma citta aperta) indítja. A film a németek által megszállt Rómában játszódik, ahol egy pap ellenállókat bújtat. A film nehéz anyagi körülmények között készült a szövetségesek által felszabadított városban, de bemutatása után világsikert aratott. A főszerepeket a legendás Aldo Fabrizi és Anna Magnani játszották. Az utolsó bélyegen pedig Giuseppe De Santis, a
Megszállottság egyik forgatókönyvírójának (1917-1977)
Keserű rizs (
Riso amaro) című filmdrámája látható. Az 1949-ben bemutatott alkotás az idénymunkás rizsszedőnőkről szól, és kiválóan ábrázolja a kor társadalmi problémáit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése