Gábor Éva és Zombory Éva tervezték ezt az 1960-as magyar bélyegsort, ami nyolc mesét mutat be. Az elsőn
A répa című orosz népmese látható, amiben egyre többen próbálják kihúzni a földből az óriásira nőtt répát. Ezt követi a Grimm fivérek
Hófehérke és a hét törpe című klasszikusa, ami egy királylány kalandjairól szól. Jean de La Fontaine (1621-1695) francia író és költő három, erkölcsi tanulságot megfogalmazó állatmeséje (fabulája) is a bélyegsor részét képezi:
A molnár, a fia és a szamár látható a harmadik bélyegen, az ötödiken a
A holló meg a róka, a hetediken pedig
A róka és a gólya. A negyedik bélyegen a
Csizmás Kandúr című tündérmese látható, amit leginkább Charles Perrault (1628-1703)
Lúdanyó meséi című, 1697-es művéből ismerhetünk. A hatodik bélyegre került
Jávorfából furulyácska egy magyar népmese, ami egy megölt királylány és a sírján növő fából készült éneklő furulyáról szól. Az utolsó bélyegen látható
Momotaró népszerű alakja a japán népmeséknek. Egy fiúról szól, aki különböző kalandokba keveredik, de mindig hős lesz belőle a történet végén. A történet szerint egy idősebb nő barackot talált egy folyóparton ruhamosás közben. Amikor férjével meg akarták enni, kiderült egy fiú van benn, aki a mennyországból érkezett, hogy a fiúk legyen. Ekkor adták neki a Momotaró nevet, ami barackfiút jelent. Kalandjai gyermekként kezdődnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése