Bem és a szabadságharc

Bem József (születési nevén Józef Zachariasz Bem) 1794-ben született a dél-lengyel Tarnów városában cseh származású nemesi családban. Tüzérségi iskolába járt, 1812-ben pedig Gdanskban harcolt a franciák oldalán, a város védelméért pedig Becsületrendet kapott. Később az orosz fennhatóság alatt álló Kongresszusi Lengyelország hadseregébe lépett be, de mivel tisztként részt vett az 1830-1831 közti novemberi felkelésben az oroszok ellen, ezért Franciaországba volt kénytelen emigrálni több tízezer honfitársával. Párizsban pedig megírta emlékiratait A lengyelországi nemzeti felkelésről címmel. 1848 szeptemberében Magyarországon akart egy lengyel-horvát légiót szervezni, de a bécsi forradalom miatt nem tudott tovább utazni. Bár vállalta a helyi forradalmi fegyveres erők főparancsnoki posztját, a város elesett, ő pedig Pestre szökött, ahol Kossuth Lajosnál ajánlotta fel szolgálatait. Először Nagyszombaton lett katonai tanácsadó, végül segédkezett a lengyel légió megszervezésében. Itt azonban sokan ellenségesen fogadták Párizsban elhangzott politikai nézetei miatt, sőt egy lengyel  önkéntes megpróbálta megölni. 1848 végétől az erdélyi hadjárat egyik parancsnoka volt, aminek eredményeként az orosz és osztrák csapatok elhagyták Erdélyt. Másodjára azonban nem sikerült feltartóztatni az egyesített csapatokat és az 1849. július 31-i segesvári csatát elvesztette. Ezt követően Kossuthtal mint kormányzóval találkozott, aki kinevezte a magyar csapatok főparancsnokává, de a temesvári csatában szétverték csapatait. 1849 augusztusában Bem a mai Törökország területére menekült, ahonnan egy törvény szerint nem kiadható más országnak az, aki áttér az iszlám vallásra. Bem a Murat (Murad) pasa nevet vette fel, a helyi hatóságok pedig Aleppóba (mai Szíria) küldték, hogy távol legyen az oroszoktól. 1850-ben a várost védte egy rablótámadás ellen, de röviddel ezután maláriás lett és meghalt. Itt temették el, de 1929-ben Tarnowba szállították a hamvakat. Mivel vallási okok miatt hamvai nem kerülhettek lengyel földbe, kőszarkofágja hat oszlopon áll. A Bem apó becenevet Székelyföldön kapta, egyik segédtisztje pedig Petőfi Sándor (1823-1849) költő és forradalmár volt. A képen látható bélyeget Kass János (1927-2010) grafikus tervezte, és a Magyar Posta bocsátotta ki 1994-ben, Bem születésének 200. évfordulójára.