Komárom-Esztergom megyében található Tata városa, ami az őskor óta lakott. Hőforrásai, illetve a területén levő Öreg-tónak köszönhetően kedvező helyszínt biztosított a letelepedésre. Az államalapítás idejétől az 1200-as évekig az Árpád-házi királyok birtoka volt, bencés apátságát pedig I. István nevelőapja, Deodatus gróf alapította. 1221-ben olvasható először a város ma is használt neve, akkoriban a tóval körülvett várát viszont 1397-ben, Zsigmond király megbízásából kezdték el építeni. Ekkoriban állt már itt egy kisebb erődítmény, arra építették rá a jelenlegit. (1409-ig tartott az építése.) Később mezőváros lett, sőt, mivel Zsigmond király nagyon szeretett itt tartózkodni, a várban fogadta VII. Erik dán királyt, Marchiai Jakab főinkvizítort és Jagelló Ulászló lengyel uralkodót. 1459-ban Tata a szomszédos Tótvárossal egyesült, később ez a név Tóvárosra módosult. A képen látható bélyegsort és blokkot 2015-ben bocsátotta ki a Magyar Posta az az évi, itt megrendezett 86. Bélyegnap alkalmából. A 115 forintos értéken az Országgyűlés téren (1510-ben tartották Tatán) található a Harangláb, ami egy óratorony. Az 1763-ban átadott, eredetileg harangokat is tartalmazó építményt Fellner Jakab tervezte. A blokkon a 2,69 négyzetkilométeres területű Öreg-tó látható, ami az ország legrégibb mesterséges halastava. Eredetileg mocsaras, forrásokkal táplált terület volt, amit lecsapoltak. A mai napig az egyik legjelentősebb madármegfigyelőhely Magyarországon, 1977 óta természetvédelmi terület, 1989 óta pedig nemzetközileg is védett. 1943-ban készült Nagy Kovács Mária (1910-2005) többszörösen kitüntetett Keresztelő Szent János szobra, ami egy kis, mesterséges szigeten áll. A háttérben pedig a nagy múltú, tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium látható, amit 1765-ben alapítottak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése