Miközben 1940-ben a világ nagy része hadban állt, Brit-India nyugati felében, Lahor városában összeült az Összindiai Muszlim Liga nevű párt. A márciusi kongresszuson Muhammad Zafarullah Khan (1893-1985) pakisztáni jogász és diplomata elkészítette a lahori határozatot, amely szerint Brit-India keleti és északnyugati részeinek határait oly módon kell módosításokkal létrehozni, hogy a muzulmán többségű részek autonómok és függetlenek lehessenek. A határozatot A.K. Fazlul Hukk (1873-1962) az akkoriban Brit-Indiához tartozó Bengál (a mai Banglades) miniszterelnöke jelentette be. Érdekesség, hogy a Pakisztán megnevezést, bár először 1933-ban használták, de ekkortól lett közismert. A dokumentum népszerűsítésében kulcsszereplő volt Muhammad Ali Dzsinnah (1876-1948), aki bár korábban a muszlimok és hinduk békés együttélését támogatta, mégis elszakadáspárti lett, és az önálló Pakisztán alapító atyja, illetve első főkormányzója volt. A második és harmadik bélyegeken ő a vékony férfi sapkában. A briteknek ekkoriban nagyon fontos volt a hindu-muszlim egység, de úgy gondolták, hogy a brit fennhatóság megszűnése után is meg kell őrizni a békét, azaz valamilyen módon támogatni kell a muzulmánok elszakadását. Pakisztán és Banglades végül 1947-ben vált függetlenné Indiától. A képen látható hármassort a Pakisztáni Posta bocsátotta ki a határozat kihirdetésének 50. évfordulójára. Ezeken az akkori politikai vezetők láthatók. A baloldali szelvényen pedig a március 23-ai dátum olvasható, ami a kihirdetés napja, sőt azóta nemzeti ünnep, illetve a 60 méter magas Minar-e Pakistan nevű, 1968-ban átadott emlékmű, ami a konferencia emlékére épült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése