A Természetvédelmi Világalappal közösen bocsátotta ki a képen látható, lúdalakúakat ábrázoló bélyegsort az Izlandi Posta 2011-ben. A felső sorban levő, belföldi értékek elsőjére egy apácalúd került. Az északon élő faj magyar nevét jellegzetes fekete-fehér tollazatáról kapta. A középkorban azt hitték erről a vonuló madárról, hogy azért tűnik el fél évre, mivel a vízben a tengeri makkból (például a kacsa fejére hasonlító kacsakagylóból) kel ki, halként él, illetve fán terem. Mivel halnak tartották, 1215-ig (ekkor a pápa betiltotta az evését) böjt ideje alatt szabad volt fogyasztani. A következő bélyegre a fekete része került, ami Európa északi felén él egészen Szibéria közepéig. A 19. századig ezt a fajt is fogyasztották böjtkor, mégpedig Franciaország északi felén. Mivel a réce elsősorban csigát, rákot és hínárt fogyaszt, húsa szerintük a hal ízére hasonlított. Az alsó sorban levő bélyegek értékével Európa-szerte lehet levelet feladni. Az első bélyegen egy nagy lilik látható, ami több ezres egyedszámával a leggyakoribb hazai vadlúdfaj. Európa és Szibéria legészakibb területeiről érkeznek a Kárpát-medencébe telelni. A madár, nevét hangjáról kapta. Az utolsó bélyegre a kendermagos réce került, aminek hangja a varjakéra hasonlít. Elsősorban sekélyebb tavaknál, nádasokban él, hazánkban gyakori réceféle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése