A Venyera-1 (a Vénusz orosz neve után) volt az első űrszonda, ami a Vénusz bolygó tanulmányozására készült és a Venyera-program elindítója volt. Az NPO Lavocskin nevű, szovjet-orosz úrkutatási gépeket gyártó vállalat által tervezett rakétát 1961. februárjában lőtték ki a bajkonuri űrközpontból. A 643 kilogrammos, két méter magas és egy méter széles szonda egy Molnyija típusú hordozórakétára volt rászerelve, és először föld körüli pályára állították, majd leválva a rakétáról, az űrszonda elindult a Naptól számított második bolygó, a Vénusz felé. A kilövés után egy héttel, nagyjából 1,9 millió kilométeres távolságra a Földtől megszakadt a szondával a kapcsolat és az akkori technika miatt nem tudtak újra kapcsolatba lépni az eszközzel. Az űreszközre felszereltek mágneses teret mérő magnetométert, ioncsapdát, kozmikus sugárzásmérőt és mikrometeorit érzékelőt is. A becslések szerint 100 ezer kilométerre haladt el a Vénusz mellett, majd a Nap körüli pályára állt, de sajnos adatokat nem küldött. A képen látható bélyegsort 1961-ben bocsátotta ki a Magyar Posta, amin a rakéta, a szonda leválása, a szonda és Vénusz, a szépség görög istennője látható. A legnagyobb értékű bélyegnek nagyobb értékű tévnyomatai is vannak, amik a szakirodalomban a
„törött kar",
„törött láb" és
„szakadt fátyol" nevet viselik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése