Brazília partjainál, a 17. szélességi foknál, ötven kilométerre a szárazföldtől, az Atlanti-óceánban fekszik egy apró szigetcsoport, ami nevét arról kapta, hogy nyitott szemmel kell járjon, ki arra téved, hiszen a zátonyok és homokpadok veszélyt jelenthetnek a hajókra. Ez az Abrolhos szigetcsoport, amihez öt apró sziget és négy nagyobb zátony tartozik. Charles Darwin brit természettudós is járt itt a 19. század második felében, aki meglepődött a helyi élővilág sokszínűségén. 1983-ban döntött úgy a brazil kormány, hogy a szigetcsoportot tengeri nemzeti parkká emeli. Azóta csak az egyik sziget látogatható, a többire csak kutatók léphetnek, hogy aztán a sok ezer fészkelő madarat tanulmányozzák. A park tengeri része pedig nemcsak koralljai miatt híres, hanem a számos itt felbukkanó bálna-, delfin-, és teknősfajáról is. A képen látható, 1985-ös bélyegeken négy, a szigeteken fészkelő madárfaj látható. Az elsőn a pompás fregattmadár látható, ami 240 centiméteres szárnyfesztávolságával a legnagyobb fregattmadárfaj. Különlegessége piros torokzacskója, amit a hímek párzáskor fújnak fel. és ami focilabda méretű is lehet. Egy csérféle, a barna noddi a következő faj, ami évente egyszer költ és nagyobb kolóniákban él. Az alsó sort az álarcos szula indítja, ami Föld összes óceánján megtalálható, négy alfajjal. A bélyegre mögé egy vöröscsőrű trópusimadár is került, ami nagy számban fészkel az Abrolhos-szigeten. Az utolsó bélyegen az ezüstlile látható, aminek északi populációi a sarkkörtől délre vonulnak, míg a trópusokon élők egész évben helyben költenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése