Költészet napjára

Az eredetileg a Szovjetunióból származó költészet napja Magyarországon április 11-én van, József Attila születésnapján. 1955-ben tartottak először ilyen ünnepséget, aminek hatalmas sikere lett, így a más szocialista országok is átvették. Az ünnepség célja az volt, hogy a munkásosztályt közelebb hozzák a kultúrához, azon belül is az irodalomhoz. Hazánkban 1964-ben ünnepelték meg először a költészetet, és miután Aczél György (1917-1991) kommunista kultúrideológus rajongott József Attiláért, annak születésnapjához kapcsolták a költészet napját. A képen látható bélyegsort 1955-ben bocsátották ki Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) halálának 150., Vörösmarty Mihály (1800-1855) halálának 100., József Attila (1905-1937) születésének 50. évfordulójára. Csokonai bélyegén híres költeményeinek címei vannak, Vörösmarty bélyegén a Szózat egy része olvasható, a legnagyobb értékre pedig babérkoszorús költőként ábrázolják Józsefet, de versei helyett a kommunista iparosodást jelképező tornyos gyárépület látható. Itt pedig következzen egy vers:

(KÖNNYŰ EMLÉKEK…)

Könnyű emlékek, hová tüntetek?
Nehéz a szívem, majdnem zokogok.
Már nem élhetek meg nélkűletek,
már nem fog kézen, amit megfogok.
Egy kis játékot én is érdemelnék –
libbenjetek elő, ti gyönge pillék!

Emlékek, kicsi ólomkatonák,
kikért annyira sóvárogtam én
s akiknek egyengettem szuronyát –
törökök, búrok, gyüljetek körém!
Kis ágyúk, ti is álljatok föl rendben!
Nehéz a szívem. Védjetek meg engem!