A Kárpát-medencében is megtalálható, kertekben is felbukkanó madarak láthatók ezen az 1993-as lengyel bélyegsoron. Az első a mezei veréb, amit 2007-ben Magyarországon az Év madarának választott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az elsősorban kisebb településeken és megművelt területeken élő madár állománya rendkívüli módon lecsökkent, így hazánkban, úgy, mint Európa-szerte, védett. A második madár a barázdabillegető, aminek számos alfaja mára önálló fajként kezelendő. Európában és Ázsiában honos, szereti a vizes területeket, de nem vízhez köthető madár. A harmadik bélyegen levő balkáni fakopáncs Közép-Kelet-Európa és a Közel-Kelet madara, ami hazánkban gyakori fajnak számít. Fákba vájja odúját, ahova 4-7 tojást rak. A második sort a pintyfélékhez tartozó tengelic indítja, ami 2017-ben volt az Év madara. Népi neve a stiglic, ami a német
stieglitz-ből jön. Mint az előző fakopáncs, ennek is 25 ezer forint az eszmei értéke. Rendkívül intelligens állatfaj a seregély, ami számos hangot képes utánozni, többek közt az emberét is. Ausztráliába, Észak-Amerikába és Dél-Afrikába betelepítették vagy behurcolták, eredetileg eurázsiai faj. Bár rengeteg rovart fogyaszt, komoly károkra is képes, mivel szereti a gyümölcsöket is, többek közt a paradicsomot, ribizlit, szőlőt és az olajbogyót. A legkevésbé ismert madár a bélyegsoron a süvöltő, ami ugyancsak egy pintyféle. Magyarországban inkább vendégként érkezik télre, nagyon ritkák a fészkelő egyedei. Nevét jellegzetes hangjáról kapta a költési időszakban párban élő, egyébként csapatokban mozgó madár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése