2020. január 18., szombat

Nemzeti Galériánk

A Budavári Palotának legjelentősebb múzeuma a Magyar Nemzeti Galéria, amit 1957-ben alapítottak, de csak 1975-ben költözött Budára, addig a Kossuth téri Kúria épületében (a mai Néprajzi Múzeumban) működött. A Galéria alapításának ötvenedik évfordulójára bocsátotta ki a képen levő bélyegblokkot a Magyar Posta. Négy, a múzeum gyűjteményét képező műalkotás került a bélyegekre. Az első egy Németújvárról származó táblakép Szt. Katalin misztikus eljegyzése címmel, ami a Régi Magyar Gyűjtemény része, de sajnos nincsen kiállítva. A képen Alexandriai és Sziénai Szent Katalin láthatók, akiknek a legenda szerint megjelent Szűz Mária a Kisjézussal, aki gyűrűt húzott az ujjukra, ezzel eljegyezve őket. A második bélyegre id. Markó Károly (1793-1860) 1835-ös Róma látképe című festménye került. Az 1830-as évek elejétől fogva Itáliában élt, amit körbeutazott. Markó idilli festményeivel a magyar tájképfestészet egyik megteremtője. Sajnos a bélyegen levő festmény sincs kiállítva. A harmadikra Ferenczy Károly (1862-1917) 1903-as Október című alkotása látható. Ferenczy a nagybányai művésztelep egyik legjelentősebb alkotója volt, a kép pedig otthona kertjét ábrázolja szolgájukkal, aki újságot olvas. Az utolsó bélyegre a magyar festészet egyik legismertebb alkotása, a Majális került. Ez Szinyei Merse Pál (1845-1920) alkotása 1873-ból, amit bemutatásakor lehúztak. Ekkoriban még nem volt népszerű a szabadban történő plein air festészet, a színeket pedig túl élénknek találták. A képet Szinyei Münchenben festette, ahol több éven át élt. Látogassatok el a Nemzeti Galériába, hogy még több műkincset lássatok! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése