2020. január 14., kedd

Esőerdők ragadozói

Négy, a dél-amerikai Peruban élő ragadozómadár került erre a 2013-as bélyegblokkra. A sokatmondó hárpia nevet kapta a bal felső sarokba került sasféle, ami a második legnagyobb sasfaj a világon. Mexikó déli felétől Brazília déli feléig él ez a nagyjából 100 centiméter hosszú, akár 220 centiméter szárnyfesztávolságú madár. Rendkívül jól repül a dzsungel fái között, ahol ez a légi csúcsragadozó lajhárokra, majmokra, de kisebb állatokra is vadászik. A rengeteg erdőirtás miatt élőhelye egyre kisebb lesz, ezért veszélyeztetett fal. A bélyegen mellette legközelebbi rokona a karvalysas látható. Jóval kisebb faj, aminek jellegzetes bóbitája van. Kisebb majmokra, oposszumokra vadászik a fák közt. Az alsó sorban a díszes vitézsas látható, ami nem csak az esőerdők, de a nyílt, füves területek ragadozója is. Leginkább gesztenyebarna tollazata és bóbitája szembetűnő. Másfél méter széles fészkét nagyjából 30 méter magasságba építi ágakból, ahol egy tojást költ. Közeli rokona a nagyobb termetű inkasas, ami más ragadozómadár rokonaival ellentétben kígyókat nem fogyaszt, csak majmokat és nagyobb testű madarakat. Érdekessége ennek és az előbb említett fajnak, hogy a fiatal madarakon még nem barnák a tollak, hanem fehérek és szürkék, ezek felnőtté érésükkor változnak meg. Fészke ennek is óriási: két méter széles és egy méter mély, ahol egy-két fiókát nevel. Sajnos ez a faj is veszélyeztetett a fakitermelés mértéke miatt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése