Nyári olvasnivaló

Jules Verne (1828-1905) francia regényíró talán legnépszerűbb és legismertebb regénye a Nemo kapitány, ami 1870-ben jelent meg. A tudományos-fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alkotása egy Nautilus nevű tengeralattjáró kalandjairól szól, amit a titokzatos, a szárazföldi világtól megcsömörlött Nemo kapitány épített és irányít. Egy hadihajó megpróbálja elkapni a szörnynek tekintett tengeralattjárót, de ez nem sikerül. A csatában két ember a vízbe esik, Nemo pedig elfogja őket, így ők is szembesülnek a vízalatti világ csodáival, rejtelmeivel. Korallerdőben járnak, cápára vadásznak, megtekintik Atlantisz maradványait, a tengerfenéken sétálnak és óriási polippal küzdenek meg. A rendkívül izgalmas regény a kezdetektől fogva lenyűgözte olvasóit, hiszen a tengeralattjáró is egy szinte teljesen új közlekedési eszköz volt és a tengereket sem nagyon tanulmányozták ekkor. Félelmetesnek, végtelennek és ismeretlennek tűnt a hatalmas víztömeg, Verne pedig megpróbálta közelebb hozni mindezt könyvével. A siker nem is maradt el, a népszerűség pedig töretlen maradt. Az első filmváltozat 1907-ben készült George Méliestől, aki több Verne regényt is megfilmesített. Ezt több tucat játékfilm, sorozat, musical, képregény és folytatás követte. Évtizedek óta, évről-évre bocsát ki Ifjúságért címmel bélyeget a Magyar Posta, amik elsősorban felárasak, azaz a plusz érték jótékonysági célokat szolgál. 2019-ben a Posta úgy döntött, hogy az 1954-ben magyarul is megjelent kalandregényt jeleníti meg bélyegblokkon. Az élén színű, színezőre hasonlító blokk képi világa valami vidámat és újat hozott az általában komoly tematikájú és ábrázolású bélyegek közé. Ha a blokk nem tetszene, hátha a regény. Jó olvasást!

Boldog hatodik születésnapot, BélyegTerasz!

Hat évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy elindítom a saját blogom BélyegTerasz néven, amin keresztül bemutathatom a hobbim. Azóta nagyon sok minden történt, de a lelkesedésem töretlen, köszönhetően a több száz követőnek és érdeklődőnek Facebookon. Ezalatt 820 bejegyzés született rengeteg témában, a Föld országainak háromnegyedéből. A mai alkalomra egy 2008-as francia kisívet választottam, amire a „Boldog évfordulót!" van írva franciául. A képen látható karakter Noddy, aki Enid Blyton (1897-1968) brit írónő tollából született. A rendkívül termékeny, több száz mesekönyvet író és nagyjából 600 millió könyvet eladó Blytonnak a 24 könyvet számláló Noddy-sorozattal is hatalmas sikere volt. Ő volt az első író, aki kiválaszthatta könyveinek illusztrátorát a kiadó helyett, és neki köszönhetjük a könyvek borítóján a képeket, amik kedvcsinálásra hivatottak. Az első Noddy-könyv 1949-ben jelent meg, az utolsó, eredeti történet pedig 1963-ban. A könyvek Noddyról, egy életre kelt és otthonából elszökő fabábu kalandjairól szólnak, aki Játékvárosban él. A középső bélyeg két oldalán láthatók a címszereplő legjobb barátai: Teca Maci, aki egy gazdaságot vezet és Fülenagy, egy kerti törpe és manóvarázsló, aki Noddyt Játékvárosba vitte és gondoskodik róla. 1955-ben jelent meg az első televíziós sorozat a könyvek alapján és bár többször átdolgozták, de a népszerűsége töretlen. Magyarországon 2005-ben mutatták be a Noddy kalandjai Játékvárosban című sorozatot, ami 2007-i volt látható. A kisívben látható bélyegek 20 grammos, elsőbbségivel küldött levelekre valók. További jó olvasást kíván a BélyegTerasz!   

Madarak az egészségünkért

Az Új-Zélandi Posta 1959-től fogva bocsátott ki olyan madarakat ábrázoló, feláras bélyeget, ahol a felárat egészségügyi célokra használták fel. A bélyegek önállóan és kisívben is megjelentek, úgy mint a képen levő 1962-es és 1965-ös kibocsátások. Az első bélyegen a zöld testű és piros homlokú kecskepapagáj került. Ennek a madárnak több alfaja van a környező szigetvilágon, néhányról pedig kiderült, hogy önálló fajok. Legfőbb tápláléka gyümölcsökből és magvakból áll, de apró rovarokat is fogyaszt. Sebezhető faj, miután korábbi, egybefüggő élőhelye szétaprózódott, visszatelepítése pedig nem mindig  volt sikeres. Népszerű díszmadárként való tartása is. A mellette levő faj a déli-szigeti nyergesmadár, amit nagyon sokáig azonos fajnak hittek az Északi-szigeten élővel. Ez a 25 centiméter hosszú madárfaj nem túl jó repülő, így számos betelepített faj a kipusztulásig sodorta. Szerencsére több szaporítási programnak köszönhetően úgy tűnik megmenekült a kihalástól. Csőre alatt jellegzetes pirosas bőrfüggelék van, ami könnyen felismerhetővé teszi. Az alsó sorba az 1965-ös sor került, elsőként az új-zélandi nesztorpapagájjal. Magyar nevét latin nevéből a Nestorból kapta, maori neve pedig kaka, ami papagájt jelent. (Ismertebb rokonai a kea és a kakapó.) Elsősorban erdőségekben honos, de parkokban és fás kertekben is megjelenik. Bár nagyobb testű madár (38-44 centiméter hosszú) mégis veszélyeztetett a betelepített hermelinek miatt, amik rátámadnak és tojásaikat is elviszik és a darazsak miatt, amik a nektárt veszik el tőlük. A nesztorpapagáj nem minden évben költ, akár négy év is eltelhet a tojásrakásig. Bizonyos fák nektárjának és magjainak mennyisége is befolyásolja a szaporodásukat. Az utolsó bélyegre az erdős, de akár bokros területeken honos örvös legyezőfarok került. Ahogy neve is elárulja, gyakran tárja szét faroktollait, miközben folyamatosan ágról ágra röpköd. Nem félős, pár méter távolságra odaszáll az emberhez, hogy összefogdossa az ember által felzavart rovarokat. Az előbb említett madarak közül ez az egyetlen, aminek magas és állandó az egyedszáma. Mind a négy madár Új-Zélandon őshonos és mindegyik bélyegre az Új-Zélandon őshonos maori nyelven is ráírták a nevüket. A bélyegen olvasható „D" érték a latin denariusból jön és egy pennyt jelöl. (Ezt 1971-ig alkalmazták az Egyesült Királyságban és a Brit Nemzetközösség országaiban.) A felár a kisebb érték, amivel az egészségügyet támogatták.