Vannak olyan bélyegsorok, amit a tervező direkt úgy készít, hogy sarkára állítva érvényesülnek. Ilyen a képen levő, 1981-es, szovjet bélyegsor is. A magas hegyekben él az első bélyegen látható apró kankalin, aminek virágai a kankalin megszokott fehér vagy sárga virágától eltérően lilás rózsaszínesek. A hatkopejkás bélyegen a Bükki Nemzeti Park címernövénye, a szártalan bábakalács látható. Magyarországon elsősorban a Bükkben és a Mátrában honos ez a védett növény, ami szinte beleolvad környezetébe. A népi hiedelem szerint a lovak nyakába kellett akasztani, mert elmulasztotta a fáradtságot. Gyógynövény a harmadik bélyegre került hegyi gyömbérgyökér is, ami nevét erős illatáról kapta. (Nem áll kapcsolatban a közismert gyömbérrel.) Sziklák repedéseiben, köves gyepeken nyílik. Kúszónövény a havasi iszalag, ami a 15 kopejkás bélyegen látható. Akár 1,5-2 méter hosszúságúra is megnő és május-június között virágzik. Hazánkban csak a Zemplén egy területén honos, ezért védett. Kedveli a hűvös, csapadékos éghajlatot és a szurdokokat, a hideg időjárást nagyon jól bírja. A legnagyobb értékű bélyegre az erdélyi havasszépe vagy más néven erdélyi rododendron került. A rododendron eredetileg görög szó, aminek jelentése rózsafa. A képen levő törpecserje nem csak Erdélyben, hanem Kárpát-Ukrajnától egészen Bulgária hegyvidéki területeiig honos. Latin nevét Theodor Kotschy (1813-1866) osztrák botanikusról kapta, bár mára a növény hivatalos neve a Rhododendron myrtifolium nevet viseli, ami mirtuszlevelűt jelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése