A Magyarországnál majdnem 14-szer nagyobb Peru elsősorban az Andokról és az inkákról ismert, pedig területének jó része az Amazonas-medencéhez tartozik. Rendkívül sokszínű az élővilága ennek a trópusi, hegyvidéki és óceánparti országnak. A képen levő, 1972-es bélyegsorra a Peruban megtalálható több ezer madárfaj közül öt került. A trogon görög szó, ami azt jelenti rágni. Az első bélyegen levő fehérfarkú trogon azért kapta nevét, mert odúját úgy rágja ki a fákban. Ezek a rovar- és gyümölcsevő madarak a nedves, trópusi erdők lakói. Nagyjából 30 centiméter hosszúak, és bár gyorsan repülnek, de csak rövidebb távokat tesznek meg a fák között. Szokatlan kinézetű a díszes sisakosmadár fekete tollkoronájával és felfújható toroklebenyével, amivel hangosabb hangot képes kibocsátani. Közel ötven centiméteres hosszával valószínűleg ez a legnagyobb verébalkatú madár Dél-Amerikában. A fák lombkoronájában él, színe miatt pedig nehéz észrevenni. Szinte alig lehet észrevenni a vörös szirtimadár csőrét narancssárga bóbitájától. Ez a 30 centiméter hosszúságú énekesmadár Peru nemzeti madara. Amíg a hím ennyire élénk színű, a tojó rozsdabarna. Párzási időszakban több hím is összegyűlik a tojók előtt és különleges hangokkal és mozgással próbálják elkápráztatni a tojót. Délelőtt és délután is táncolnak, mindig ugyanolyan fényviszonyok között. A tojó sárból épít fészket, amit sziklafalakra vagy barlangok bejáratához épít. Egy vicces nevű madár, a hegyi motmot következik, ami nevét hangjáról kapta. Nem énekesmadár, ami a szalakótaalakúakhoz tartozik. Leghosszabb faroktollai kikopnak, így alakul rendkívül különleges zászlós farkuk. Rovarevő madár, ami a hegyvidéki erdőségeket kedveli. A fehértorkú tukán könnyen felismerhető faj hatalmas színes csőrével. Kicsivel több, mint 50 centiméter hosszúságú madár (nála csak az óriástukán nagyobb), ami gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. Dél-Amerika északi felén honos, de nem csak az esőerdőben, hanem a szavannán is megtalálható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése