A Dél-Afrikai Köztársaság politikája évtizedeken keresztül az apartheid nevű rendszeren alapult, aminek lényege a faji elkülönítés és megkülönböztetés volt. A fehérek vezette országban az ötvenes évektől úgynevezett bantusztánokat hoztak létre, amik az országban élő fekete etnikai csoportoknak adtak látszólagos jogokat. Ezek közül négy kapott függetlenséget, és önálló jogokat (például a bélyegkibocsátás jogát), de csak a dél-afrikai kormány ismerte el őket, külföldi országok nem. Az ország északi felén él a tswana népcsoport, nekik hozták létre Bophuthatswanát, ami sok, kisebb-nagyobb területből állt. 1990-ben jelent meg a képen látható bélyegsor, rajta pusztaityúkokkal. Ezek a 25-40 centiméter hosszúságú madarak alkalmazkodtak a sivatag rendkívüli hőingadozásaihoz. Dél-Franciaországtól Afrikán át a Gobi-sivatagig honosak, de ami közös bennük, hogy a száraz, sziklás vagy köves területeket szeretik. Hatalmas, több mint ezer példányból álló rajba verődnek, alhasi tollaik közt vizet tudnak tárolni, amivel fiókáikat itatják, talpukon pedig bőrpárna van, ami védi őket a forró talajtól. A képen levő négy faj Dél-Afrikában honos. A legkisebb értékű bélyegre a galambméretű pettyes pusztaityúk került. Mivel sivatagos területen élnek, van, hogy 30-50 kilométert is megtesznek, hogy vízhez jussanak. A madarak beáztatják magukat és visszarepülnek a fészkükhöz. A második bélyegen a kétöves pusztaityúk látható, amit a kalahári pusztaityúk követ. A pusztaityúkok monogám kapcsolatban élnek, a fiókákat mindegyik szülő neveli. A legnagyobb értékre a sárgatorkú pusztaityúk került. A bélyegeken látható madárábrázolások C.G. Finch-Davies (1875-1920) brit katonatiszt, ornitológus munkái, aki számos, Dél-Afrika madárvilágáról szóló könyvhöz készített illusztrációkat. Továbbá a képen látható bélyegek ívszéliek, ez magyarázza a színkódokat és számokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése