Rapunzel gyermeknapra

Százegy éve, Törökországban tartottak először gyermeknapot, ami néhány év alatt nagyon népszerű lett, mára pedig világszerte ünneplik. A képen levő kisívet a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK), nem hivatalos nevén Kelet-Németországban bocsátották ki 1978-ban. A bélyegek a Rapunzel című tündérmesét mesélik el, annak is a Grimm-féle verzióját. Az ő verziójuk szerint volt egy házaspár, akik nagyon hosszú időn át szerettek volna gyereket, de nem akart összejönni. Egy napon a feleség érezte, hogy várandós, és megkérte férjét, hogy hozzon neki madársalátát, más néven galambbegyet, mert arra vágyik. Németül ennek a növénynek a neve Rapunzel, de más verziókban Petrosinella, Persinette, azaz petrezselyem. A férj át is mászott a szomszéd boszorkányhoz madársalátát lopni. Ezt meglátta a boszorka és azt mondta, megbünteti a férfit, ha nem adja oda a születendő kislányt. Így ijedtében az apa elígérte lányát a boszorkának, aki Rapunzelnek nevezte el a lányt. Egy toronyba zárta, a lányhoz pedig csak annak aranyhaján felmászva lehetett bejutni. Egy herceg meghallotta a lány énekét és bemászott hozzá. (A Grimmek változatából kimaradt, hogy a herceg teherbe ejtette a lányt.) A boszorka észrevette, hogy a két fiatal találkozgat egymással, így levágja Rapunzel aranyhaját, majd elűzi a lányt. Amikor a herceg újra a toronyba mászik, a boszorkával kerül szembe, aki kilöki a toronyból, az pedig tüskék bokrokra esik és megvakul. A vak herceg elkezdi megkeresni a lányt, és találkoznak is. Amikor Rapunzel megtudja mi történt a herceggel, elkezd sírni, könnyei pedig ráhullanak a herceg szemére, akinek visszatér a látása. Ezt követően boldogan élnek, míg meg nem halnak. Ez a történet 1812-ben jelent meg először a Gyermek- és családi mesék című mesegyűjteményben. Magyarra többször lefordították Ligetszépe, Endívia, Aranyhaj, Az aranyhajú lány címekkel. A 2010-ben bemutatott Aranyhaj és a nagy gubanc című Disney-mese sok mindenben eltér az eredetitől, ennek ellenére ez a legismertebb változat.