Bakonyi dínók

A Bakony röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb része, ami nagyjából 45 millió éve alakult ki. Tengeri üledékkőzetekből épül fel, mint a mészkő vagy a dolomit, de déli részén vulkanikus kőzetek (bazalt) is megtalálhatók. Sok millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence helyén a Tethys-óceán volt, aminek feldarabolódásakor jött létre a Pannon-tenger. Ebből emelkedtek ki szigetként hegységeink, mint a Bakony vagy a Mecsek. Az utóbbi két évtizedben terelődött a figyelem a Bakony területén élt ősállatok felkutatására. Bakonyjákó lakatlan, évtizedekig bauxitbányaként működő részén, Iharkúton fedeztek fel számos fosszíliát. Ilyen a bal felső bélyegre került Ajkaceratops kozmai, amit Kozma Károly ajkai geológusról neveztek el. A faj egy méter hosszú volt és nagyjából 85 millió évvel ezelőtt élt a késő kréta korban. A növényevő állatnak ez az egyetlen talált faja Európa területén. Mellette a pulykánál kisebb termetű Pneumatoraptor fodori került, ami Fodor Gézáról, a bauxitbányák üzemvezetőjéről kapta nevét. Ezek az állatok csoportokban vadásztak, fogaik egy centiméteresek voltak. A Bakony sárkánya a Bakonydraco galaczi, azaz egy 3-4 méter szárnyfesztávú repülő hüllőfaj. Valószínűleg vízkedvelő faj volt, fogak nélkül. Galácz Andrásról, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzoráról kapta nevét. Az alsó sort a Hungarosaurus tormai indítja. 4-5 méter hosszú, páncélos, növényevő faj volt, ami gyorsan mozoghatott. Ősi Attila és Torma András fedezték fel, nevét pedig az utóbbiról kapta. Makádi László biológusról, a kutatócsoport egyik tagjáról nevezték ez az Iharkutosuchus makadii nevű, nagyjából egyméteresre növő krokodilfaj. Négy krokodilfaj élt ekkor a Bakony területén, amik közül ez a legjobb állapotban fennmaradt. Az utolsó faj a Pannoniasaurus inexpectatus, ami azért ezt a nevet kapta, mert váratlan volt a felfedezése. Ezeket a vízi őslényeket főként tengeri kőzetekben találták meg, ez volt az első, hogy nem. Kiderült, hogy a 6 méteresre is megnövő Pannónia gyíkja nevű csúcsragadozó a folyókban élt, tökéletesen alkalmazkodva az édesvizekhez. A képen levő bélyegblokkot 2018-ban bocsátotta ki a Magyar Posta.       

Ősállatok Afrikából

Nyugat-Afrikában található a 36 ezer négyzetkilométeres Bissau-Guinea, amely postaszolgálatának köszönhetjük ezt az 1989-es bélyegsort. A bélyegeken különböző korokból származó ősállatok láthatók. A legkisebb értékű bélyegen a kacsacsőrű dinoszauruszok egyik, Trachodon (jelentése durva fog) nevű nemhez tartozó faja látható. A nemhez tartozó fajok eléggé kétségesek, besorolásuk a mai napig viták alapját képezik. Az Edaphosaurus az egyik legkorábbi ismert növényevő állat volt, ami elérte a 3,5 méteres hosszúságot. A hátán levő bőrvitorlát meghosszabbított csigolyák tartották. A Mesosaurus a hüllők egy rendje volt, ami a perm földtörténeti időszak elején élt és egyike volt az első, teljesen vízi életmódhoz alkalmazkodott állatoknak. A gyapjas mamut az elefántfélék családjának egyik kihalt tagja, ami 135 ezer éve jelent meg és 10 ezer éve tűnt el. A jégkorszaki ember vadászott rá, bőrét felhasználta, csontjaiból különböző tárgyakat készített. Az ősember számos, különböző helyen és módon ábrázolta. Megfagyott maradványait pedig megtalálták Szibériában. A második sor a Tyrannosaurus indítja, ami a popkultúrának köszönhetően az egyik legismertebb és legnépszerűbb dinoszaurusz. Észak-Amerika nyugati felén találták meg a maradványait és az egyik legnagyobb valaha élt húsevő volt. A fedeles gyík, vagy más néven Stegosaurus a késő jura korban élt. Növényevő volt, hossza elérte a 9 métert, magassága pedig a 4 métert. Levél alakú hátlemezeinek használatáról több elképzelés is született, de valószínűleg védekezésre és hőszabályozásra használta. Az utolsó bélyegen az óriásszarvas látható. Az előbb említett gyapjas mamut mellett ez is a legutóbbi jégkorszak idején élt, az ősember pedig vadászta. Hatalmas agancsa volt: 3,6 méteres szélességgel és 40 kilogrammos súllyal. Legközelebbi ma élő rokona, a jóval kisebb termetű dámvad.  

Dínók

Két időpontot mutat be ez az 1996-os amerikai ív: felül egy 150 millió évvel ezelőtti pillanatot Colorado államból, alul egy 75 millió évvel ezelőttit Montanából. A dinoszauruszok a hüllők egy csoportja, amely 230 millió éve jelent meg a Földön és 65,5 millió éve pusztultak ki. A dinoszauruszok - amelynek jelentése hatalmas hüllőt jelent -, mint csoport, a csirke méretűtől a több tucat tonnásig, a növényevőtől a húsevőig, számos fajt foglal magába. A felső képen látható a fején levő szarvakról elnevezett Ceratosaurus nevű ragadozó, a hajlított hátú Camptosaurus és a legelterjedtebb óriás növényevű, az akár 47 tonnás súlyt is elérő Camarasaurus. Középre a valaha élt egyik legnagyobb állatfaj, az akár 26 méter hosszúságot is elérő Brachiosaurus került, alá pedig a mai krokodilok és aligátorok kihalt rokona, a Goniopholis. Jobb oldalon a hatalmas lemezeiről ismert növényevő, a Stegosaurus, a két lábon járó húsevő, az Allosaurus és a kis termetű Opisthias nevű hüllő. 

Az alsó képen a csontos kinövésekkel borított Edmontonia, az Einiosaurus nevű növényevő és a Daspletosautrus nevű csúcsragadozó látható. Ez alá a Palaeosaniwa került, ami a mai varánuszgyíkok egyik őse volt. A sort a Corythosaurus folytatja, ami a kacsacsőrű dinoszauruszok egyik tagja, majd a gyors futású Ornithomimus, végül pedig a 2.5 tonnás Parasaurolophus, aminek hossza 9,5 méter volt. A bélyegeket James Gurney, a Dinotópia című könyv írója és illusztrátora készítette. Itt egy remek kisfilm, ahol Gurney dinoszauruszos bélyegek készít: Hogy készül a bélyeg.