Amerika felfedezői

A Magyar Posta 1991-ben bocsátotta ki a képen látható bélyegsort, ami az Amerikát felfedező és feltérképező személyeknek állít emléket. Mindegyik bélyegen a felfedező, valamint egy régi térképrészlet látható, arról a területről, amit felfedeztek. Az első bélyegre az olasz származású, de angol és spanyol zászló alatt hajózó Sebastian Cabot (k. 1476-1557) került, aki tulajdonképpen megteremtette az angol nyílt tengeri hajózást. A szintén felfedező John Cabot fia volt, aki elsősorban az északnyugati átjárót kereste, de Új-Fundlandról lehajózott egészen a mostani Észak-Karolina partjáig. Később felfedezte a dél-amerikai La Plata folyó torkolatvidékét. Hernán Cortés (1485-1547) spanyol felfedező és hódító, azaz konkvisztádor volt, akinek vezetésével megdöntötték az Azték Birodalmat és aki létrehozta Új-Spanyolországot, a mai Mexikó elődjét. Az alsó sort a firenzei születésű Amerigo Vespucci (1454-1512) indítja, akiről viszonylag keveset tudni. Ami biztos, hogy 1499-ben ő nevezte el Venezuelát, mivel lagúnáit egy kisebb Velencének tartotta. Ezen túlmenően, bizonyította, hogy az újonnan felfedezett terület nem Ázsia keleti partja, hanem egy önálló földrész. Vespuccit követi Magellán (született Fernao de Magalhaes, 1480-1521) portugál felfedező, akinek a Csendes-óceán nevet köszönhetjük és ő vezette a Földet elsőként körülhajózó expedíciót. Magellán azonban ezt nem élte meg, mivel a Fülöp-szigeteken megölték. A Dél-Amerika déli csücskénél található tengerszoros is az ő nevét viseli. Az utolsó bélyegre Francisco Pizarro (1471 vagy 1476-1541) spanyol konkvisztádor került, aki az Inka Birodalmat igázta le Ezt követően Új-Kasztília kormányzója lett, amibe a mai Peru területe is beletartozik.

Függetlenségi emlékek a tengerről

Az amerikai függetlenségi háború (1775-1783) kétszázadik évfordulójára bocsátották ki ezt a bélyegsort Madagaszkár szigetén, amin a híres személyek és hajók láthatók. A legkisebb értékre de Grasse grófja (1723-1788), francia admirális került, aki kiűzte az angolokat a Chesapeake-öbölből, aminek következtében azok kénytelenek voltak megadni magukat és letenni a fegyvert Yorktownban 1783-ban. Mellette a USS Randolph, egy 32 ágyús fregatt látható, amit a britek felrobbantottak. A második bélyegen Lafayette márki (1757-1834) látható, aki nem csak a függetlenségi háborúban, de a francia forradalom. sőt a júliusi forradalom (1830) idején is kulcsszerepet játszott. Tőle balra az amerikaiak Lexington nevű brigantinja (ezt az britek elfogták) és a brit HMS Prince Edward került. A második sorba a francia d'Estaing grófja (1729-1794) került, aki tábornokként és admirálisként is szolgált. A függetlenségi háborúban két sikertelen támadást vezetett, majd visszatért hazájába. Bár támogatta a francia forradalom elveit, mivel személyes hűséget esküdött a királyi családnak, guillotine-nal kivégezték. A bélyegen zászlóshajója, a Laguedoc nevű sorhajó látható. John Paul Jones (1747-1792) az első ismert amerikai tengerésztiszt volt, aki bátorságával a mai napig a haditengerészet egyik példaképe. A bélyegen az 1779. szeptember 23-25. között, az angol partoknál vívott Flamborough Head-i csata látható. Jones hajója a Bonhomme Richard nevű, franciáktól kölcsönzött kereskedelmi hajó volt, amivel sikerült a nagyobb és jobban felfegyverzett Serapist elfoglalni. Az amerikai hajó azonban annyira roncsolódott, majd kigyulladt, hogy elsüllyedt. A legnagyobb értékű bélyegre Benjamin Franklin (1706-1790) amerikai polihisztor, valamint a Millern nevű brit kereskedelmi hajó és az amerikai Montgomery fregatt kerültek.

Vancouver

George Vancouver (1757-1798) születésének 250. évfordulójára bocsátotta ki ezt a dombornyomott (a ruhája) blokkot és a bélyeget a Kanadai Posta. Vancouver angol tengerésztiszt volt, aki az első brit volt, aki feltérképezte Észak-Amerika északnyugati partvidékét. Tizenhárom éves volt, amikor csatlakozott a Brit Királyi Haditengerészethez, egy évvel később pedig már James Cook egyik kadétjaként szolgált annak második expedícióján. 1776-1778 között részt vett a harmadik útján is, így jelen volt a Hawaii-szigetek felfedezésekor. A britek oldalán harcolt az amerikai függetlenségi háborúban, majd másodtisztként vissza kellett volna térnie az északnyugati partvidékre, amit egy spanyolok elleni területi vita megakadályozott. Ennek tisztázása után a korona már parancsnokként küldte az említett területre, hogy térképezze fel a partvidéket és vegye birtokba. 1791. április elsején indult az expedíció és Fokváros, valamint Ausztrália érintésével értek a következő év április 26-án az észak-amerikai partokhoz. Pár nappal később feltérképezte a mai, kanadai Vancouver és amerikai Seattle közötti szigetvilágot, és számos hegycsúcsnak nevet adott (Mount Rainier, Mount Baker, Mount St. Helens), majd északra ment, ahol a spanyolok egy erődöt tartottak fenn. Itt térképet cserélt a spanyol felfedezőkkel, és megállapodtak, hogy az újonnan bebizonyított sziget neve a Quadra és Vancouver-sziget nevet fogja viselni. A spanyolok kivonulása után viszont a Vancouver-sziget név maradt meg. Még számos szigetet fedezett fel, többet Alaszkában, a teleket pedig vagy Kaliforniában vagy a Hawaii-szigeteken töltötte. 1795-ben megkerülte a dél-amerikai Horn-fokot és az év szeptemberében visszatért Angliába. Vancouvert hazájában több támadás is érte, az utazásain résztvevő személyektől, akik szigorú magatartása miatt bosszút akartak rajta állni. Minden idők egyik legnagyobb felfedezője negyven évesen halt meg súlyos betegség következtében.  

Felfedezők Angliából

1972-ben került kibocsátásra ez a brit bélyegsor, ami a sarkköri felfedezőknek állít emléket. A legkisebb értékre James Clark Ross (1800-1862) került, Tíz évesen lett katona a napóleoni háborúkban és egész életében hajókon szolgált, vagy hajóskapitányként dolgozott. 1817-ben megbízták, hogy keresse meg az Északnyugati átjárót, így Kanada északi részén hajózott. 1839-1843 között az Antarktiszhoz utazott. Bebizonyította, hogy önálló kontinens, felfedezte a Victoria-földet, és az Antarktisz két legnagyobb hegyét, valamint róla van elnevezve a Ross-tenger. Martin Frobisher (1535 k.-1594) a következő személy, aki évszázadokkal korábban indult az Északnyugati átjáró felfedezésére. Róla kapta nevét az észak-kanadai Frobisher-öböl, valamint felfedezte a Baffin-sziget déli partvidékét. Egy spanyolok elleni csatában halt meg. Henry Hudson (1550 k.-1611) pályája ugyanúgy indult, mint az előtte levő felfedezőké. Később felfedezte Manhattan szigetét, illetve felhajózott a róla elnevezett Hudson-folyó nagyjából feléig. Mivel a Holland Kelet-Indiai Társaságnak dolgozott az általa felfedezett vidéket Új-Hollandiának nevezte el. 1610-ben már az angolok megbízásából felfedezte a Hudson-öblöt Kanadában. Itt is halt meg, miután legénysége fellázadt. Az utolsó felfedező Robert Falcon Scott (1868-1912), aki a Déli-sarkkör egyik legjelentősebb felfedezője volt. Két expedíciót is vezetett az Antarktiszra, a második során elérte a Déli-sarkot, de a visszafele vezető úton - egy napra a legközelebbi állomáshelyüktől - embereivel meghalt. Scott a mai napig a sarkkörkutatás, valamint a felfedezők jelképének számít.  

Felfedezők, hódítók

Amerika felfedezésének 500. évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta 1991-ben. Öt felfedező került fel a bélyegekre, mellettük az általuk felfedezett területekkel, hajóikkal és híres látnivalókkal. Az első bélyegre Sebastian Cabot (1476 körül -1557), John Cabot felfedező fia, az angol nyílt tengeri hajózás atyja került. Az északnyugati átjárót soha nem találta meg, de feltérképezte a Hudson-öböl partvidékét és a La Plata torkolatát. Hernán Cortés (1485-1547) spanyol felfedező és hódító, azaz konkvisztádor volt, aki megdöntötte az Azték Birodalmat. Létrehozta és első kormányzója volt a mai Mexikó területén található Új-Spanyolországnak. Amerigo Vespucci (1454-1512) olasz felfedező volt, aki négyszer járt az Újvilágban. Ő bizonyította először, hogy a Karib-tenger térsége és Brazília nem Ázsia részei, valamint ő találta ki a Venezuela nevet. 1507-ben használta először Martin Waldseemüller német térképész az Amerika nevet az Újvilágra, amit az Amerigóból alakított át. Fernao dde Magalhaes, magyarul Magellán (1480-1521) volt az első, akinek expedíciója körbehajózta a földet és ő nevezte el a Csendes-óceánt (Oceáno Pacífico). A Fülöp-szigeteken bennszülöttekkel harcba keveredett és meghalt, így expedíciója nélküle tért haza Portugáliába. Az utolsó bélyegen Francisco Pizarro (1478 körül-1541) spanyol konkvisztádor látható, aki az Inka Birodalmat hódította meg. Egy másik spanyol hódító, Diego de Almagro fia ölte meg a mai Limában.