Hegyek éve

Az ENSZ Közgyűlése 1998-ban 2002-t a hegyek nemzetközi évévé nyilvánította, főszervezőnek pedig az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet jelölte meg. A nemzetközi év célja az volt, hogy világszerte még több figyelmet szenteljenek a hegyvidéki közösségeknek és védelmüknek, az ott folytatott mezőgazdaságnak, a helyi fenntartható fejlődésnek és a hegyek védelmének. Az ENSZ bécsi központja ennek alkalmából bocsátotta ki a képen látható négyescsíkot, amin négy kontinens négy hegycsúcs látható. A legfelsőn az Új-Zéland Déli-szigetén levő Mount Cook vagy másik nevén Aoraki került, ami a szigetország legmagasabb csúcsa a maga 3724 méterével. Népszerű kirándulóhely és hatalmas kihívás a hegymászóknak. Az új-zélandi Déli-Alpok hegylánca után következzen a Kínán, Indián és Pakisztánon elterülő Karakorum és annak Rakaposhi nevű csúcsa. A Pakisztán által irányított, de India által követelt területen levő hegy 7788 méter magas. A Sziklás-hegység kanadai részén található a 3954 méter magas Mount Robson, ami a hatalmas hegylánc egyik legjelentősebb. A Brit-Kolumbiában levő hegyet körülveszi a Mount Robson Nemzeti Park, ami egy nagyobb világörökségi helyszín része. Szintén világörökségi helyszín a nepáli Szágarmatha Nemzeti Park, aminek legismertebb látványossága a Mount Everest. Nepáli nyelven a Föld legmagasabb helycsúcsának neve a Szágarmatha. Évente több tízezer turista érkezik ide, akikből sok ezer akar a hegycsúcsra feljutni. Mindez tönkreteszi a hegyet és annak környezetét. Mindegyik fotót Sirakava Josikazu (1935-) díjnyertes természetfotós készítette.  

Svájci csúcsok

Svájc északkeleti felén fekszik Sankt Gallen és két kisebb (Appenzell nevű) kanton, amiket ugyanúgy az Alpok ural és szabdal fel, mint az ország egyéb részeit. Ez a terület a Nyugati-Alpok keleti fele, ahol több, elkülöníthető hegylánc található. Az összefoglaló nevén Appenzelli-Alpok déli része a Churfirsten, ami egy keleti-nyugati, mészkő hegyvonulat. A 2017-ben kiadott, képen látható ötöscsíkon ennek a hegyláncnak a legmagasabb pontjai láthatók. A kép délről készült, itt ugyanis a meredek sziklafalak elérik a 700 méteres magasságot és beleszakadnak a Walensee nevű tóba, míg a másik oldalon a Toggenburg-völgy lankái teszik különlegessé a tájat. A hegyvonulat neve Chur egyházmegyéjének történelmi határára utal, de a hét legmagasabb hegycsúcsnak van népi elnevezése is: a hét csúcs a német-római császárt megválasztó hét választófejedelemre utal. Ezen csúcsok legalacsonyabbika a bal szélső Selun (2205 m), amit a Frümsel követ. Középen van a Brisi, a Zuestoll és a Schibenstoll, majd a hegylánc legmagasabb pontja, a bázisugrók közkedvelt helye, a 2306 méter magas Hinterrugg. A mellette alig látható csúccsal ér véget a klasszikus hét csúcs, a jobboldali bélyeg szélén levő Tristenkolben már nem része ennek. 

Hegyek csúcsán

A Szlovákia északi és Lengyelország déli határán elterülő Tátra leghíresebb lengyel hegycsúcsait mutatja be ez az 1996-os bélyegsor úgy, hogy mindegyik bélyegen egy hegyvidéki növényt is bemutat. A világ legkisebb területű magashegységeként, a Tátra 786 négyzetkilométeren sokszínű élővilágot tudhat magáénak. Az első bélyegen a Zakopánéhoz közel található Giewont látható, ami az egyik legnépszerűbb hegycsúcs Lengyelországban. A bélyeg bal sarkába pedig a havasi gyopár került, ami az egyik legismertebb hegyvidéki növény. A másodikon a Liptói havasok egyik csúcsa, a Krzesanica látható. A 2122 méter magas hegy mellé pedig a tárnicsfélékhez tartozó, a néphagyomány szerint a hűség jelképe, a tavaszi encián vagy más néven tavaszi tárnics került. A sort a 2301 méter magas Swinica illetve a májustól júliusig virágzó pompás tárnics zárja. A második sort a Koscielec indítja, ami a Magas-Tátra egyik hegycsúcsa. a bal alsó sarokba pedig a havasi zergevirág került. Őt követi a 2503 méter magas Tengerszem-csúcs, ami a szlovák-lengyel határon található. Három csúcsa van a hegynek, az előbb említett legmagasabb Szlovákiához, a másik kettő Lengyelországhoz tartozik. A 2499 méter magas csúcs Lengyelország legmagasabb pontja. Magyar nevét Blasy Edétől (1820-1888) kapta, aki első magyarként mászta meg a hegyet. A hozzá tartozó növény pedig egy hegyvidéki aggófűfajta. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen pedig Lengyelország második legmagasabb hegye, a 2438 méter magas Mieguszowiecki Szczyt Wielki és a hideg időjárást nagyon jól bíró havasi cirbolyafenyő került.