Ősi művészet

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Bécsi Hivatala 1979 óta bocsát ki önállóan bélyeget. Erre a blokkra hat, az európai művészetet meghatározó alkotás került. A bal felső bélyegre a 9. században készült, Írország egyik nemzeti kincsének számító kellsi kódex egyik iniciáléja látható, ami a Máté evangéliumáról szóló rész bevezetőjének kezdete. A 680 oldalas, latinul írt könyv a korai ír könyvfestészet egyik remekműve. A következő bélyegen piszankák, azaz ukrán hímes tojások láthatók. A szlávoknál a tojásfestés a kereszténység előtti korra nyúlik vissza, ahol a színes tojások gyakran a talizmánok voltak, az élet eredetét, a természet újjászületését jelképezték. Emiatt díszítették a természetből vett motívumokkal a tojásokat, amik a napisten kiválasztott teremtményeinek részei voltak. A harmadik bélyegre a Szombathy József által 1908-ban felfedezett, 11 centiméter magas willendorfi vénusz került, ami nagyjából az i.e. 25. évezredben készült.Sok mindent nem tudni a szoborról, kinézete miatt viszont termékenységi szimbólumnak tekinthető. A szobor a Bécsi Természettudományi Múzeumban látható. A második sort az izlandi flatatungai fafaragás indítja, ami a legrégebbi, 12. századi szenteket (elképzelhető, hogy az utolsó ítéletet) ábrázoló, bizánci stílusú fafaragás a szigetországból. A fafaragások egy ajtó részei voltak egy mai napig ismeretlen épületből. Középen egy Magyarországon talált, Szegvár-tűzkövesi idol látható, aminek másik neve a Sarlós isten-szobor. Ez az istenség választotta el az eget és a Földet egymástól. Szegvár területén i.e. 5000-4400 között virágzott a tiszai kultúra, ekkor készült ez a szobor, ami napjainkban Szentesen, a Koszta József Múzeumban látható. Az utolsó bélyegre egy 1356-ból származó portugál orvosi kézikönyv iniciáléja került, amin egy póréhagymát vivő parasztlány látható.

Az üvegművész

Róth Miksa születésének 150. évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta a képen látható bélyegblokkot 2015-ben. Róth budapesti üveges családba született, első önálló műhelyét 1885-ben alapította. Ekkorra, külföldi tanulmányainak és családjának köszönhetően már mestere volt az üvegfestésnek, amit külön művészeti ágként kezelt. Rengeteg megrendelést kapott, 1911-ben pedig megalapította a Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete nevű vállalatát. Ez 1939-ig működött, megrendelései pedig nem csak Magyarországról érkeztek, hanem egész Európából. Alkotásai a historizmus, a szecesszió és az art déco stílusjegyeit viselik. Három világkiállításon is érmeket szerzett, illetve több magyar kitüntetésben részesült. Fennmaradt munkái láthatók az Országházban, a Zeneakadémián, a Kálvin téri református templomon, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István kápolnájában, valamint a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Sajnos számos kiemelkedő alkotása nem vészelte át a második világháborút, ezekről csak képek maradtak fenn. Egyik legismertebb mozaikja a budapesti Szerviták terén levő egykori Török Bankház homlokzatán látható. Többször dolgozott együtt a gödöllői művésztelep művészeivel, többek közt Körösfői-Kriesch Aladárral. A képen látható bélyegblokkon az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert, Béke című mozaikja látható. A blokk piros, zöld és fekete sorszámmal is megjelent, valamint egyszínnyomattal. A Róth Miksa Emlékház az erzsébetvárosi Nefelejcs utca 26.-ban várja a látogatókat.

A múlt dísztárgyai

Északi bronzkornak nevezzük az i.e. 1700-500 előtti időszakot Skandináviában, amikor az ott élő népek viszonylag későn, de csatlakoztak más európai bronzkori kultúrákhoz a kereskedelem révén. Három, ebből az időszakból származó tárgyat ábrázol ez az 1995-ben kibocsátott bélyegfüzetlap: a bal felső sarokban egy bronzkori, csőrös férfit és egy meztelen nőt ábrázoló tárgyat látni, a jobb alsó sarokban pedig egy kör alakú kultikus tárgyat. Sajnos, írásos emlékek hiányában csak találgatni lehet ezeknek a funkciójáról. A másik két bélyegen a népvándorláskorból (nagyjából 4-8. század között) származó tárgyakat látunk. A bal alsón egy lovat és egy férfi fejet ábrázoló brakteátát, ami egy olyan érem vagy veret (ebben az esetben függő), aminek csak az egyik oldalán van kép, illetve egy állatokat és embereket ábrázoló arany nyakékrészlet. A Svéd Posta rendszeresen bocsát ki bélyegfüzeteket, aminek lényege, hogy otthoni használatkor egyszerűbb a bélyegek kezelése.