2017. január 9., hétfő
Ősi művészet
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Bécsi Hivatala 1979 óta bocsát ki önállóan bélyeget. Erre a blokkra hat, az európai művészetet meghatározó alkotás került. A bal felső bélyegre a 9. században készült, Írország egyik nemzeti kincsének számító kellsi kódex egyik iniciáléja látható, ami a Máté evangéliumáról szóló rész bevezetőjének kezdete. A 680 oldalas, latinul írt könyv a korai ír könyvfestészet egyik remekműve. A következő bélyegen piszankák, azaz ukrán hímes tojások láthatók. A szlávoknál a tojásfestés a kereszténység előtti korra nyúlik vissza, ahol a színes tojások gyakran a talizmánok voltak, az élet eredetét, a természet újjászületését jelképezték. Emiatt díszítették a természetből vett motívumokkal a tojásokat, amik a napisten kiválasztott teremtményeinek részei voltak. A harmadik bélyegre a Szombathy József által 1908-ban felfedezett, 11 centiméter magas willendorfi vénusz került, ami nagyjából az i.e. 25. évezredben készült.Sok mindent nem tudni a szoborról, kinézete miatt viszont termékenységi szimbólumnak tekinthető. A szobor a Bécsi Természettudományi Múzeumban látható. A második sort az izlandi flatatungai fafaragás indítja, ami a legrégebbi, 12. századi szenteket (elképzelhető, hogy az utolsó ítéletet) ábrázoló, bizánci stílusú fafaragás a szigetországból. A fafaragások egy ajtó részei voltak egy mai napig ismeretlen épületből. Középen egy Magyarországon talált, Szegvár-tűzkövesi idol látható, aminek másik neve a Sarlós isten-szobor. Ez az istenség választotta el az eget és a Földet egymástól. Szegvár területén i.e. 5000-4400 között virágzott a tiszai kultúra, ekkor készült ez a szobor, ami napjainkban Szentesen, a Koszta József Múzeumban látható. Az utolsó bélyegre egy 1356-ból származó portugál orvosi kézikönyv iniciáléja került, amin egy póréhagymát vivő parasztlány látható.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése