Németország öt, egymástól távol eső tájegységének a népviselete került erre az 1993-as, feláras bélyegsorra. A felárat a bélyegeken is olvasható jótékonysági (
Wohlfahrtspflege) célokra ajánlották fel. Az elsőn a Balti-tengeren levő Rügen szigetének népviselete látható. 926 négyzetkilométerével ez a legnagyobb német sziget, amit híd köt össze a szárazfölddel. Tengerpartjainak, fehér szikláinak és számos történelmi emlékének köszönhetően népszerű turistaparadicsom. Mellé a Watt-tenger egyik szigete, a Dániához nagyon közeli Föhr népviselete került. Érdekessége, hogy a legnagyobb (82 négyzetkilométeres) és legnépesebb (lakossága 8300) német sziget, aminek nincsen szárazföldi összeköttetése. Úgy, mint Rügen, ez is kedvelt üdülőközpont. A harmadik bélyegre a közép-németországi Hessen tartomány északi felén levő Schwalm kultúrtáj ruházata került. Itt folyik a Schwalm folyó, illetve jellegzetes a schwalmi német tájszólás. Sokan, de tévesen állítják azt, hogy innen származik a Grimm fivérek Piroska meséjének jelmeze. Ami biztos, hogy vannak helybéli nők, akik a mindennapokban népviseletet hordanak és nagyon büszkék rá. Az alsó sort talán a legismertebb német népviselet, a bajor indítja. A Délkelet-Németországban fekvő Bajorországban több népviselet is megtalálható, de a nők által viselt dirndli és a jellegzetes térd alatt szűkített férfi nadrág közismert. Ez a viselet elvesztette tájjellegét, Tirolban és másfelé Ausztriában is megtalálható. Az utolsó bélyegre a Közép-Németországban levő türingiai Ernstroda (2007 óta Friedrichroda része) népviselete került. A Türingiai-erdőben található település híres a téli sportokról, és a számtalan itt megrendezett téli sportversenyről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése