Az 1914-ben kirobbant első világháborúban korábban soha nem használt eszközöket vetettek be fegyverként. Mindegyik oldal próbálta modernizálni haderejét, a repülők, mint harcban bevethető gépek pedig átalakították a modern hadviselést. Dimitrij Grigorovics (1883-1938) számos repülőgépet tervezett, úgy mint a képen látható Grigorovics M-9 hidroplánt 1916-ban. Az orosz polgárháborúban (1917-1922) többek közt ezekkel védték Baku városát, majd új olajmezők feltérképezésében is részt vettek. A repülőket a húszas évek elejéig a finn légierő is használta. A következő képen egy Mgebrov-Isotta-Fraschini páncélautó látható. A milánói Isotta-Fraschini gyárból rendeltek az olasz gyarmatokra két négytonnás teherautóvázra épített páncélautót. Az egyik Észak-Afrikába került, a másik Angliába, ahol oroszok vásárolták meg és Vlagyimir Mgebrov (1886-1915) vezérkari százados vezetésével átalakították. Ezt a példányt 7 mm-es páncéllal borították és többek közt két 1910-es mintájú Maxim-géppuskát építettek bele. 1916-ban lett működőképes a jármű. 1915-1924 között gyártották Kovrov városában a Vlagyimir Grigorjevics Fjodorov (1874-1966) tervezte 6,5 mm-es Fedorov Avtomat nevű automata fegyvert, ami a modern gépkarabély egyik őse. Összesen 3200-at gyártottak belőle, és még az 1939-1940 közti finn-szovjet téli háborúban is használták. A legalsó bélyegre a Nagy Katalin cárnő orosz csatahajó került. Ezt a dreadnaught típusú hadihajót az Birodalmi Orosz Haditengerészet rendelte meg, hogy a Fekete-tengeri Flotta része legyen. 1915-ben adták át, 1917-ben átnevezték Szabad Oroszországra, 1918-ban pedig elsüllyesztették Novorosszijszk kikötőjében, hogy ne kerüljön a német hadsereg kezébe. A 167,8 méter hosszú hajó egyszer vett részt csatában a Yavuz török csata cirkáló ellen. A képen látható bélyegeket 2016-ban bocsátottak ki az Orosz Posta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése