Lepkék a világ minden tájáról

Az 1990-ben Észak-, és Dél-Jemen egyesüléséből létrejövő Jemenben bocsátották ki a képen látható bélyegsort és a hozzátartozó blokkot, ami a Föld lepkefajaiból válogat. A legkisebb értéken egy, a pávaszemlepkék családjába tartozó faj került, amit egy észak-amerikai faj követ. A második sorban a hazánkban is gyakori fecskefarkú lepke látható, ami Európán kívül Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is megtalálható. 1873-ban írták le a mellette levő pillangófajt, ami Északkelet-Indiában és Délkelet-Ázsiában él. Latin nevét Bhutánról kapta, ami egy kis ország a Himalája keleti felén. A harmadik sort az elsősorban Közép-Amerikában élő, a bélyegen levő latin név helyett mára az Archaeoprepona demophon nevet viselő lepke indítja. A képen látható alfaj Ecuadorban, Kolumbiában és Bolíviában él. Tőle jobbra egy bagolylepkeféle látható Ausztráliából. A legnagyobb értékre Ázsia egyik legnagyobb lepkefaja, a 25 centiméteres szárnyfesztávolságú Archaeoattacus edwardsii került. A bélyegektől jobbra levő blokkon az Európában is megtalálható oleanderszender látható, aminek érdekessége, hogy hernyója az erősen mérgező leanderrel és más mérgező növényekkel táplálkozik.    

Bélyegek egy újabb arab szultánságból

Idén, a május 25-i posztomban írtam egy egykori arab szultánságról, most pedig egyik szomszédja következik. Az 1874-ben Bernben létrejött Egyetemes Postaegyesület (UPU) 75. évfordulójára bocsátották ki a képen látható bélyegsort a szervezetet szimbolizáló jelképekkel. A bélyegeket a mai Jemen területén bocsátottak ki, ami 1839-től az Egyesült Királysághoz tartozott és az Ádeni Protektorátus nevet viselte. A területet közigazgatásilag nyugati és keleti részre bontották és az utóbbihoz tartozott a bélyegkibocsátó Kuaiti Szultánság (és a korábban bemutatott Kathiri Szultánság is). A terület az Arábiai-félsziget déli részén, a tengerparttal párhuzamos Hadramaut régióban található, ami tulajdonképpen egy völgy, ami kettéosztja a félsziget legdélibb felét. A völgy tengerparti és sivatagi oldalát is magába foglalja a Kuaiti terület, ebbe ékelődött a Kathiri Szultánság. A Kuaiti Szultánságot 1858-ban alapították, amikor egy, az indiai Haidarabád uralkodójának szolgálatában álló arab katonatiszt elfoglalta a sivatagi Sibám városát, majd több stratégiai települést is a Katiriktől. Ez az állapot egészen 1967-ig állt fenn, ugyanis a hatvanas évek elején a terület nem akart csatlakozni a brit védelmét élvező Dél-arábiai Föderációhoz (a későbbi Dél-Jemenhez), inkább az ország keleti feléhez tartozó Dél-arábiai Protektorátus része maradt. Az ENSZ támogatásával népszavazáson döntöttek volna a helybéliek hovatartozásukról, de 1967 novemberében kommunisták vették át a hatalmat, az uralkodót száműzték, a területet pedig az újonnan kikiáltott Dél-Jemenhez csatolták. A terület korábbi fővárosa a tengerparti, 300 ezres Mukalla, ami utoljára 2015-ben szerepelt a hírekben, mint a jemeni Al-Káida terrorszervezet jemeni emírségének központja. Egy, az Egyesült Arab Emírségek által vezetett nemzetközi haderő tisztította meg a várost a terroristáktól, de a terület a mai napig rendkívül veszélyesnek számít. Az Al-Kuvaiti család pedig továbbra is száműzetésben él, az egykori uralkodó II. Ghalib (1948-) Londonban.

Bélyegek egy arab szultánságból

Az 1874-ben Bernben létrejött Egyetemes Postaegyesület (UPU) 75. évfordulójára bocsátották ki a képen látható bélyegsort, a szervezetet szimbolizáló jelképekkel. A bélyegeket a mai Jemen területén bocsátottak ki, ami 1839-től az Egyesült Királysághoz tartozott és az Ádeni Protektorátus nevet viselte. A területet közigazgatásilag nyugati és keleti részre bontották és az utóbbihoz tartozott a bélyegkibocsátó Kathiri Szultánság. A terület az Arábiai-félsziget déli részén, a tengerparttal párhuzamos Hadramaut régióban található, ami tulajdonképpen egy völgy, ami kettéosztja a félsziget legdélibb felét. A sivatagos, de klímájában mérsékelt Kathiriben a törzsi alapokon működő, leginkább muzulmán beduin társadalom a mezőgazdaságból élt (és él): datolyapálma és kókuszpálma, valamint búza és köles a legnagyobb bevételi forrás. A brit védelmet élvező szultánság 1967-ig maradt független, amikor az 1949 óta uralkodó Al Husszain ibn Ali szultán hatalmát megdöntötték, a terület pedig beolvadt a függetlenségét kikiáltó Jemenbe. Kathiri fővárosa Szeijun volt, ami napjainkban a régió egyik központja 75 ezres lakosságával és repterével. A város közepén áll a szultán több emeletes palotája, ami a városképet uralja. A bélyegeken a rúpia és annak váltópénze az anna olvasható, ami a helyi fizetőeszköz volt.