A szudáni nők helyzete

 1975-öt az ENSZ a nők nemzetközi évének nyilvánította annak reményében, hogy előtérbe helyeződik a nők társadalomban betöltött szerepe és csökken a nemek közti egyenlőtlenség. Ebben az évben Szudán is bocsátott ki bélyeget az emlékév alkalmából, amin egy hagyományos viseletbe öltözött nő sziluettje, az ország zászlaja és az emlékév logója látható. Bár 1975 óta Szudánban is jelentős előrelépések történtek a nők helyzetét illetően, de több nemzetközi jelentés is elmarasztalta az ország vezetését, mert nem tesz eleget az egyenlőtlenségekért. Szudán egyike annak az öt országnak, ami nem írta alá az ENSZ kezdeményezésére létrejött, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formáját elítélő CEDAW (Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination Against Women) Egyezményt, ami 1981-ben lépett életbe. A 2019. április 11-i puccsot követően az országban jelenleg átmeneti kormány és parlament működik, aminek célja az ország demokratizálása. A kétkamarás parlamentben a képviselői helyek 31 százaléka volt nőknek fenntartva, ami még európai viszonylatban is magas. 2022-től pedig 40 százalékban akarnak nőket látni a parlamentben. Az egyenlőtlenségek leginkább a munkaerőpiacon mutatkozik meg, de 2019 novembere óta felfüggesztették azon törvényeket, amik korlátozták a nőket a ruhaviseletükben, munkájukban, tanulmányaikban, kapcsolataikban vagy mozgásukban. 2020 áprilisában megtiltották a női nemi szervek megcsonkítását, ami korábban hagyomány volt. Ettől fogva börtönbüntetés jár ezért a beavatkozásért. A kényszerházasságot és a házastársi megerőszakolást sajnos továbbra sem büntetik. 2018-ban egy bíróság halálra ítélte Noura Husseint, akit 16 évesen adták hozzá férjéhez. A férj megerőszakolta Husseint, aki emiatt leszúrta. A nemzetközi felháborodásnak és közbenjárásnak köszönhetően a fiatal nő halálbüntetését visszavonták, öt év börtönt kapott és nagyjából 16 ezer dollárt kell fizetnie a férje családjának. Az ilyen történetek is mutatják, hogy Szudánnak és más országoknak is nagyon sokat kell fejlődniük az egyenjogúság terén is.  

Szentasszonyok

2013-ban kezdte meg a Magyar Posta a Magyar szentek és boldogok című kisívek kibocsátását. Az ötödik kisívre IV. Béla magyar király három lánya került: Margit, Kinga és Jolán. Az uralkodó 1218-ban vette feleségül Laszkarisz Máriát, a nikaiai görög császár lányát. Ebből a frigyből tíz gyermek született, nyolc lány és két fiú. Az első bélyegen Margit látható, kezében jelképével, a liliommal, aki a horvát tengerparton levő Klissza várában született. A királyi családnak a tatárok miatt el kellett menekülniük Magyarországról, így kerültek először Ausztriába, aztán Horvátországba. IV. Béla két idősebb lánya (Margit és Katalin) itt haltak meg, majd itt ajánlotta fel Margit (1242-1270) nevű lányát Isten szolgálatába, cserébe az ország szabadságáért. Emiatt került először a fiatal lány a veszprémi domonkos rendi apácákhoz, majd később a róla elnevezett Nyulak szigetére. Az apja által építtetett zárdában tett fogadalmat és bár kétszer is megkérték kezét, ő az egyház szolgálatában maradt. Érdekesség, hogy Árpád-házi Margit csak 1943-ban lett szent, bár 1276-ban avatták boldoggá. A bélyegszelvényen ruhája mellett egy nyúl látható, a Margit-sziget eredeti nevére utalva. Középre került IV. Béla legidősebb gyermeke Kinga vagy Kunigunda (1224-1292), aki tizenöt évesen ment hozzá V. Boleszláv lengyel fejedelemhez. Kinga templomokat és kórházakat építtetett, klarissza kolostort alapított és megnyittatta a wieliczkai sóbányát. Férje halála után az általa alapított ószandeci kolostorba vonult vissza, itt is halt meg. A legenda szerint jegygyűrűjét egy sóbánya aknájába dobta, hogy így vegye azt birtokba. A wieliczkai sóbánya megnyitásakor állítólag megtalálták a több száz kilométerre eldobott gyűrűt egy sótömbben. Ez látható a bélyegen is. A Lengyelországban és Litvániában védőszentként tisztelt Kingát 1999-ben avatta szentté II. János Pál pápa Ószandecen. Jolán vagy Jolánta IV. Béla ötödik gyermeke volt, aki ugyancsak egy lengyel herceghez ment hozzá, majd annak halála után nővérével együtt az Ószandeci kolostorba vonult. Kinga halála után a férje alapította gnieznói kolostorba költözött, itt is halt meg. Három lánygyermeket szült, aki közül az egyik királyné lett. Jolánt 1827-ben avatták boldoggá, a bélyegszelvényen pedig egy kinyitott Biblia látható, erős hite miatt. Érdekesség, hogy IV. Bélának hetedik gyermekét, Konstanciát is boldoggá avatták. A 2017-ben kiadott kisívet Benedek Imre grafikus tervezte.