Madarak Szamoából

Szamoa a Csendes-óceánon fekvő szigetország, két nagyobb szigettel. 1962-ben vált függetlenné Új-Zélandtól, előtte pedig tizennégy éven át a Német Birodalom egyik kolóniája volt. Számos, csak a szigeteken élő madárfaj található Szamoán, ezek közül válogat ez az 1988-as bélyegsor. Az első sort egy hernyókapó indítja, amit a valószínűleg kihalt, ennek ellenére súlyosan veszélyeztetettként besorolt szamoai vízityúk követ. Az éjszakai életmódot folytató, röpképtelen madarat több, mint egy évtizede nem látták. A középső bélyegre a csak Szamoán élő, a jégmadarakhoz tartozó halciónfaj került, ezt követi a trópusi és szubtrópusi, hegyi erdőségekben élő szamoai legyezőfarok. A sort a rovarokkal táplálkozó skarlátbegyű cinegelégykapó zárja.
A második sorban  a szamoai mézevő, vagy más néven mao látható. A veszélyeztetett faj fiókáját etetve rendszeresen táplálkozik ízeltlábúakkal és kisebb gekkókkal is. A kardinálismézevő a következő madár, ami vöröses tolláról kapta nevét. Középre a szamoai légyvadász került, amit a sokszínű, sárgás gyümölcsgalamb követ. Az utolsó madár a sorban a fémfényű galamb, aminek számos alfaja él a csendes-óceáni szigetvilágban.  

Papagájok innen-onnan

Új-Guinea hegyvidéki dzsungeleiben és a tőle nyugatra fekvő kisebb szigeteken él a vöröstarkójú hegyilóri, ami ezt az 1991-es szamoai papagájokat ábrázoló bélyegsort indítja. Minden papagájnak, így ennek is két ujja előre, kettő pedig hátrafelé néz, ami segít a kapaszkodásban, illetve a táplálék megfogásában, evésnél. Nyelve olyan mint az ecset, így a gyümölcsök levét is el tudja fogyasztani. Mellette egy pár nemespapagáj látható. Ennél a fajnál rendkívüli mód látható a nemi kétalakúság, azaz mennyire különbözik a tojó (bal) a hímtől (jobb). Felfedezői először azt hitték két külön fajról van szó. Ezek a madarak Ausztráliában és az attól északra fekvő szigeteken, csoportokban élnek. Akár nyolcvan madár is lakhat ugyanazon a területen belül. A harmadik papagáj egy vörös ara (más néven skarlát ara vagy arakanga), ami egy közismertebb madárfaj. Mexikó trópusi vidékeitől egészen Bolíviáig megtalálható. A 80-90 centiméter hosszúságot elérő madár Honduras nemzeti jelképe. Elsősorban gyümölcsöket és magvakat fogyasztanak; fogságban pedig a 70 éves kort is megérik. A legnagyobb értékű bélyegre a pálmakakadu került. Ez a faj is Ausztráliában és a tőle északra található szigetvilágban honos. 60 centiméter hosszú, gyümölcs és magevő faj, ami rendszerint magányosan vagy kis csoportokban él. Jellegzetes fekete bóbitája és vörös pofafoltja.