1978-as ez a jugoszláv bélyegsor, ami különböző rovarokat mutat be. Az első a közismert háziméh, ami méztermeléséről híres. Hatezer évvel ezelőtt háziasították és az általa termelt méz miatt, ami a mai napig jótékony hatásairól ismert. Huszonnyolc alfaja ismert, hazánkban a leggyakoribb fajta a karjnainak nevezett. A háziméh eredetileg Indiából származik, de már háziasítása előtt is kulcsszerepet játszott az ökoszisztémában, mivel számtalan növény beporzásában van kulcsszerepe. A bélyegen a rovar latin neve mellett az elnevezőjének, Carolus Linnaeus (Carl von Linné, 1707-1778) vezetéknevének kezdőbetűje olvasható. A következő faj a karcsúméhek alcsaládjába tartozik. Úgy mint a háziméh, ezek a fajok is részt vesznek a beporzásban, de azzal ellentétben a földben, járatokban van a fészkük. Az Antarktiszt kivéve mindegyik kontinensen előfordulnak, de elsősorban az északi féltekére jellemzők. Latin nevét Pietro Rossi (1738-1804) olasz tudós adta, aki a világ első entomológusa, azaz rovarkutatója volt. A harmadik bélyegen egy kék fadongó látható ami vaskos, 2-3 centiméter hosszú testével könnyen felismerhető. A méhekkel ellentétben ez magányosan él, de ugyanúgy nektárral és pollennel táplálkozik. 30 centiméteres függőleges járatokat váj elhalt fákba, ahova petéit rakja. Innen jön latin neve a
xylocopa is, ami favágót jelent. A legnagyobb értékre a földi poszméh került, ami 2014-ben a Magyar Rovartani Társaság az év rovarjának választott. A földhöz közel repül, mivel nagy testét szárnyai nehezen bírják el. Méteres mélységben élnek, elsősorban vakond- és egérjáratokban. Meleg időben jönnek elő, amikor a nap felmelegíti járataikat. Ez a legnagyobb poszméhfaj Európában, de világszerte betelepítették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése