Olasz filmsztárok: Pietro, Anna, Ugo

Korábban kétszer (2015.12.15 és 2016.05.16.) írtam az olasz filmtörténet kiemelkedő alkotásairól, személyeiről. Ezt folytatva választottam ki a képen látható 1997-es sort. Pietro Germi (1914-1974) színész volt és filmrendező, akinek korai filmjeit meghatározták az olasz neorealista jegyek. Elsősorban a szicíliaiak társadalmi helyzetével foglalkozott ezekben (ilyen A reménység útja 1950-ből) az alkotásokban, később pedig szatirikus vígjátékokat készített. 1956-ban mutatták be a bélyegen is látható Hétköznapi tragédiák című filmjét, ami egy munkáját elvesztett vasúti dolgozó mindennapjaiba enged bepillantást. A film számos kitüntetésben részesült, úgy, mint a Zsákutcában, a Válás olasz módra, amit három Oscar-díjra is jelöltek és forgatókönyvíróként Germi meg is kapta a díjat, az Elcsábítva és elhagyatva, a Hölgyek és urak vagy a Férfiak póráz nélkül, amit ő írt. Anna Magnani (1908-1973) látható a középső bélyegen, akinek meghatározó szerepe van nem csak az olasz de az egyetemes filmművészetben. Nyomornegyedben nevelkedett, fiatalon éjszakai bárokban lépett fel, majd egy vándortársulat tagja lett. A húszas évek végétől szerepelt filmekben, de első áttörő sikere az 1945-ben bemutatott Róma, nyílt város című háborúellenes filmben volt. Szuggesztív játéka egycsapásra meghozza számára a hírnevet és a lehetőségeket. 1995-ben első olasz színészként Oscar-díjat kap A tetovált rózsa című filmért, amit Tennessee Williams amerikai drámaíró direkt neki írt. Két évvel később George Cukor westernjéért újabb jelölést kap, de eközben olyan rendezőkkel dolgozik, mint Jean Renoir, Federico Fellini, Luchino Visconti és Pier Paolo Pasolini, akinek Mamma Róma című alkotásának címszereplőjét alakította. Az 1962-ben bemutatott filmben egy új életet kezdő középkorú prostituáltat játszik hatalmas átéléssel. Az utolsó bélyegre a leginkább vígjátékokból ismert Ugo Tognazzi (1922-1990) és a Férfiak póráz nélkül (1975) című film került. Bár 1950-től szerepelt filmekben, de a színész a hatvanas és hetvenes években érte el pályája csúcsát. Emlékezetes szerepei voltak a Méhkirálynő, az Egy erkölcstelen férfi, a Kisvárosi felügyelő, az Olcsó regény, a Narancsos kacsasült című filmekben, továbbá emlékezetes A nagy zabálás című kultuszfilmben és az Őrült nők ketrece című világsikerben, amiből több feldolgozás is készült.