Négy, kiemelkedő munkásságú személyre emlékezik ez az 1976-os brit bélyegsor. A bélyegek tervezésekor nagyon fontos a kreativitás, sokszor egy ügyesen megtervezett bélyeg több mindent mesél el egy személyről, mintha szimplán a portréja kerülne a képre. (A magyar hírességeket ábrázoló bélyegek nagy része sajnos elég régimódi ilyen szempontból.) Ezért különlegesek a fenti bélyegek, hiszen olyan tevékenységek láthatók rajtuk, és nem azok, akik ezekért küzdöttek. Az elsőn Thomas Hepburn (k.1795-1864) látható, aki egész életében a brit bányák világát próbálta modernizálni. Szénbányászként pontosan ismerte ezt az életet: 18 órás munkaidőt volt, a bért pedig nem fontban, hanem magánkiadású pénznemben kapták a bányászok. Tiltakozott a gyilkos munkaidő ellen, valamint szakszervezetet hozott létre a bányászok jogainak érvényesítésére. Robert Owen (1771-1858) walesi gyáros került a másodikra, aki textilgyárában bevezette a nyolcórás munkaidőt, iskolát hozott létre a nála dolgozót gyerekeinek, elindította a brit szövetkezeti mozgalmat és az utópista szocializmus egyik atyja is volt. Lord Shaftesbury, azaz Anthony Ashley-Cooper (1801-1885) a brit felsőház tagja az elmegyógyintézetekben élőkért, a kiskorúak foglalkoztatásának szabályozottságáért és az átlagosan 10 éves kéményseprő fiúk jogaiért küzdött. 1875-ben fogadott el egy olyan törvény a brit felsőház, ami szigorú keretek közé helyezte a kéményseprést és megtiltotta kisgyerekek foglalkoztatását. (Ezek a fiúk gyakran a húsz éves kort sem érték meg munkakörülményeikből adódó betegségeik miatt.) Az utolsó bélyegre Elizabeth Fry (1780-1845) a brit börtönreformer került, aki egész életét a rászorulóknak és az elítélteknek szentelte. EGyik legfobb támogatója Viktória, brit uralkodó volt, az újonnan létrehozott börtönök pedig egyedülállóak voltak Európában. 2001-2016 között Fry portréja díszítette a brit 5 fontos bankjegyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése