2017. február 7., kedd

Fafélék Közép-Amerikából

A Közép-Amerika keleti partján fekvő Brit Honduras brit koronagyarmat volt 1862-1981 között, de a területet 1973-ban átnevezték Belize-zé, a területen átfolyó Belize folyó után. (Ezzel a névvel vált függetlenné 1981-ben.) A majdnem 23 ezer négyzetkilométeres terület elsősorban tengerpartjáról és korallzátonyairól, valamint állatvilágáról és erdőségeiről ismert.
A fákat, egyéb szempontok mellett keménységük és puhaságuk alapján különböztetjük meg, mégpedig úgy, hogy a fa anyaga milyen ellenállást tanúsít egy másik test behatolásával szemben. A képen látható, 1971-ben kibocsátott bélyegblokkon négy, Belize-ben megtalálható keményfa látható, a keret pedig ezen fák mintájából áll össze. A bal felső sarokba egy Enterolobium cyclocarpum került, ami gubójának alakja miatt az elefántfül-fa nevet viseli. (Ez látható a bélyegen is, levélzete felett.) A pillangósvirágúak családjába tartozó fa Közép-Mexikótól egészen Észak-Brazíliáig megtalálható. Nagy kiterjedésű, gömb alakú koronájával ez a faj Costa Rica nemzeti fája. Mellé a mirtuszvirágúak rendjébe tartozó Vochysia guatemalensis került. (A bélyegen korábbi latin neve olvasható.) Lombkoronája hengerszerű, sárga virágai pedig rendkívül látványossá teszik. Az alsó sorba a bükkönyformákhoz tartozó, ugyancsak névváltoztatáson átesett Acosmium panamense látható. Ez a faj elvétve található meg Közép-Amerika sűrű erdőségeiben. Az utolsó fafaj rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen ennek kitermelése járult hozzá Brit Honduras létrejöttéhez. Brit telepesek a XVII. századtól kezdve exportálták Európába a Haematoxylum campechianum (ez is a pillangósvirágúakhoz tartozik, latin neve pedig annyit tesz: vérfa) nevű fát, ami kiváló festékanyagot tartalmaz textilek és papír megfestéséhez, kérge és levelei pedig orvosi felhasználásra alkalmasak.    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése