Nem találkoztam korábban nyolcszög alakú bélyegekkel és mivel ráadásul madarakat ábrázol, mindenképpen a gyűjteménybe kellett kerüljön. A képen látható bélyegblokkot az Egyesült Arab Emírségek bocsátotta ki. A Perzsa-öböl partján fekvő ország ezzel a névvel 1972 óta ad ki bélyegeket, korábban mindegyik emírség önálló bélyegkibocsátó volt. A víz közelsége és a sivatagi éghajlatnak köszönhetően különböző életterű fajok élnek az országban. Legfelülre a legkisebb sirályfaj, a kis sirály került, ami hazánkban időszakos, alkalmi vendég, az Emírségekben pedig a teleket tölti. A következő sort a kis gém indítja, ami a Kárpát-medencében elsősorban a Tisza északi régiójában él. Vizes, mocsaras területek lakója, ami elsősorban halakat és kétéltűeket fogyaszt. A gémlile Afrika keleti partvidékétől India keleti partvidékéig található meg. Neve nem túl eredeti, mivel kisebb, mint egy gém, de nagyobb, mint egy lile, sőt, a tudósok sem tudják pontosan melyik más fajoknak a közeli rokona. Rákokkal táplálkozik, fészkét pedig egy homokba vájt üregbe rakja, ahol a homok hője segíti a költést. Sem ez nem jellemző a gázlómadarakra, sem az, hogy a fiókái kikelésük után pár napig nem tudnak járni, így az üregben maradnak a megerősödésükig. Az alsó sorba a sárgalábú sirály korábbi alfajának tekintett, mára önálló fajként kezelt rokona, a Larus cacchinans került. A két fajt fészkelési szokásai és a tollazat egyes részének színárnyalatai különböztetik meg. Ezt követi a perzsa kárókatona, ami akár több tízezer példányt is meghaladó telepeken költ. A madarak akkor váltak ismertté, amikor az 1990-1991 közötti öbölháborúban az olajjal borított egyedek fotói bejárták a világsajtót. Az utolsó bélyeg a füstös sirályt ábrázolja, aminek előfordulási helye a Közel-Kelettől Kelet-Indiáig tart. Klasszikus vízimadár, ami a tengerparttól 10 kilométernél beljebb már nem található meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése