2018. június 19., kedd

Teát valaki?

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon ovális szigetének közepe trópusi magasföld, sok csapadékkal, nagyobb hőingadozással. Itt hozták létre a szigetet gyarmatosító britek a Királyi Botanikus Kertet, ahova 1824-ben egy Kínából származó teacserjét ültettek. Miután a szigeten virágzó fahéjipar összeomlott, a kávéültetvényeket pedig elpusztította egy gombás fertőzés, az ültetvényesek a teacserje mellett döntöttek. 1867-ben James Taylor (1835-1892), egy szigeten élő brit úgy döntött, teaültetvényt létesít, amivel megteremtette a sziget teaiparának alapját. Az ültetvény is a sziget közepén, sőt a botanikus kerthez viszonylag közel volt. A vidék hőmérséklete tökéletes volt a teának, így pár év alatt Taylor feldolgozóüzemet alapított. 1873-ban jelent meg az első ceyloni tea Angliában és egyből nagy sikert aratott. Két évvel azután, hogy 300 bolt tulajdonosa volt és teakóstoló üzleteket nyitott, 1890-ben megjelent a szigeten Sir Thomas Lipton (1848-1931) ír-skót kereskedő, aki Taylor társa lett. Az egyikőjük kereskedelmi és marketing szakértelmével és a másik teaismeretével a Lipton nevével fémjelzett márka meghódította a világot. A képen látható bélyegsort 1967-ben, a Srí Lanka-i teaipar századik évfordulójára bocsátotta ki a helyi posta. A bélyegek a tea kutatására, kóstolására, szedésére és exportjára utalnak. A konténeren a helyi teát jelképező, kardot tartó oroszlán látható. Mára az ország a világ 4. legnagyobb teatermelője, sőt, Srí Lanka GDP-jének két százalékát teszi ki teából származó bevétel. Az alacsonyabban fekvő ültetvényeknek több a hozama, a tea pedig fanyarabb ízű lesz, ami a Közel-Keleten kedvelt. Összesen majdnem 300 ezer tonna teát szednek évente a szigeten. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése