A Néprajzi Múzeum 1963 augusztusában rendezte meg a Magyar Népművészeti Kiállítást, aminek alkalmából bocsátotta ki a képen levő bélyegsort a Magyar Posta. A Műcsarnokban egy hónapon át nyitva tartó, különböző népművészeti ágakat bemutató rendezvény nagy sikert aratott. A magyar népviselet tulajdonképpen a magyarság hagyományok szerinti öltözködési módja. Ezek a viseletek megkülönböztethetők tájegységek alapján, melyek közül a legfőbb kategóriába tartozik a dunántúli, felvidéki, erdélyi és az alföldi. Ezeken belül kisebb tájegységi vagy településhez kötődő motívumok vannak. Az öltözködést társadalmi státusz szerint is megkülönböztethetjük, így másként öltözött a nemes, a polgár és a jobbágy, sőt a mindennapi viselet mellett voltak külön ünnepi öltözékek is. Az első képen a Nógrád megye északi felén levő Karancsságban élő fiatal menyasszonyt látni ünnepi viseletben. Külön főkötővarrónők foglalkoztak a különleges, lyukacsos fejfedőkkel. A Vas megye északi részén levő kapuvári viselet a következő, ahol a férfi ruházat színesebb volt a nőinél. A bélyegen a fiatal férfi egy esküvőkön használt vőfélybotot tart a kezében. A debreceni állattartó gazdaparasztság egyik ruhája látható a harmadik bélyegen. Érdekessége a halcsont-fűzős, selyem mellény és a gazdag lányok által viselt, abroncspárta nevű fejfedő, amit arany, ezüst és igazgyöngy is díszíthetett. A hortobágyi viselet a következő, aminek jellegzetes része a fekete kalap, a pásztorszűr nevű kabát és a képen levő karikás ostor, ami a csikósok kelléke volt. A kaposvári járásban van Csököly, ami fehér gyászruhájáról volt ismert. Volt, amit sáfránnyal színeztek sárgára, ez az idősek és a gyászolók viselhették. Ez a szokás az első világháború végéig maradt fenn. A második sort az év legszebb bélyegének választott dunántúli viselet indítja, aminek legjellegzetesebb darabja a cifraszűr nevű kabát. A képen a bakonyi cifraszűr látható, ami a legszélesebb, de legrövidebb ilyen öltözék volt. Következő a nógrádi Bujákon hordott lakodalmi ruha, ahol a fiatal lányok 10-15 alsószoknyát is felvettek, bőrcsizmát húztak, hajukban pedig főkötőt viseltek. Az alföldi viselet jellegzetes darabja a suba, ami a racka juh kifordított szőrös bőréből készült, bokáig érő kabát, a süveg nevű fejfedő és a pipa. Az utolsó bélyegre a híres mezőkövesdi matyó viselet került, ami az egyik legismertebb magyar népviselet. A matyó menyasszony virágmintával díszített fehér ruhát viselt, hatalmas, művirágokkal kirakott pártával. A bélyegek réznyomattal készültek, ahol a réz nyomólemezre vésik a rajz tükörképét. Így ha hozzáérünk a bélyeghez, kitapinthatók a kivésett részek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése