Mária Terézia

A bécsi Hadtörténeti Múzeumban látható annak az ismeretlen festőnek a képe, amelyik erre a 2017-es bélyegblokkra is rákerült. A blokk apropója Mária Terézia (magyar uralkodói nevén II. Mária) születésének 300. évfordulója, amire a blokk bal alsó sarkában felsorolt országok is ugyanezt a blokkot kibocsátották. A Habsburg-házi III. Károly király második gyermeke volt a bécsi Mária Terézia, akiről nem hitték, hogy uralkodó lesz. Apja végig hitt abban, hogy születik egy újabb fia (elsőszülöttje fiú volt, de csecsemőként meghalt), aki örökli a trónt. A biztonság kedvéért azonban 1723-ban megalkotta a Pragmatica Sanctio nevű törvény, hogy leánygyermekei is örökölhessék a trónt. Emiatt tört ki az osztrák örökösödési háború (1740-1748), aminek végeredményeként az osztrákok elvesztették Sziléziát, amit a hétéves háború (1756-1763) során sem sikerült visszafoglalnia. Mária Terézia 1740-től negyven éven át volt magyar és cseh királynő, osztrák főhercegnő, férjét, Lotaringiai  Ferencet pedig megtette társuralkodónak, de őt végül nem koronázták meg. Illetve megkoronázták, de német-római császárrá, így Mária Terézia 1745-től húsz évig császárné is volt. Eközben számos, korát megelőző rendeletet hozott, mint a kettős vámrendszerét, ami védte a birodalom egészét, de közben Magyarország és Ausztria közt meghagyta azt. A Ratio Educationis rendelettel modernizálta az oktatást, órarendet ajánlott, tankerületeket hozott létre és felosztotta az iskolai éveket iskolák szintjén. De mindezeken túl 16 gyermeket szült, akik közül néhányan komoly történelmi szereplőkké váltak. Férje halála után fiát, Józsefet jelképes társuralkodóvá tette, ő később II. József néven király lett. Öccse II. Lipót néven lett király, egyik húgukat, Mária Antóniát (Marie Antoinette) XVI. Lajos francia király feleségeként végezték ki.