Öntapadós karácsony

1964-ben a nyugat-afrikai Sierra Leonéban készült a világ első öntapadós bélyege, mivel a hagyományosnak tekinthető, enyvvel bekent bélyegek gyakran összeragadtak a párás melegben. Számos ország követe az afrikai példát, napjainkra pedig világszerte elterjed, sőt van olyan postakibocsátó, ami már csak öntapadós bélyeget ad ki. A képen látható, karácsonyfát jelképező, tíz öntapadós, karácsonyfát ábrázoló bélyeget a Finn Posta adta ki 2012-ben. A karácsonyi üdvözlőlapra könnyebb felragasztani, leáztatni viszont nagyon nehéz az öntapadós bélyeget. Állítólag benzinnel, illetve citromlével könnyebb, de a gyűjtők körében népszerű áztatás ezzel elvesztette varázsát.   

Boldog karácsonyt!

Az Egyesült Királysághoz tartozó Gibraltár bocsátotta ki a képen látható bélyegblokkot 2003-ban, amin a Peanuts című képregényből ismert Snoopy és barátai láthatók. A Charles M. Schulz (1922-2000) által rajzolt és írt világhírű képregény 1950-ben jelent meg először és ötven éven át jelentek meg újabb és újabb részei. A Peanuts hamar rendkívül sikeres lett, így 1965-ben Snoopy és a karácsony (A Charlie Brown Christmas) címmel televíziós rövidfilm készült belőle, ami aztán Emmy-díjat is nyert legjobb gyerekprogram kategóriában. Az animációs film a karácsony valódi jelentését próbálja bemutatni, szembeállítva azt a fogyasztói társadalommal. Természetesen mindez vicces módon kerül bemutatásra. A bélyegen látható Snoopy, a beagle, gazdája, Charlie Brown és annak testvére Sally, Woodstock, a madár, Peppermint Patty, Lucy és Linus Van Pelt, Marcie, Franklin, Schroeder és Pig-Pen, aki soha nem fürdik. A Joy to the World (Örömet a világnak) pedig az egyik leghíresebb angol nyelvű karácsonyi ének címe. Ezzel a vidám blokkal kíván kellemes karácsonyt a BélyegTerasz!

Északi orchideák

1984-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta a képen látható, orchideákat ábrázoló bélyegsort. Az elsőre az Arethusa bulbosa került, ami az Egyesült Államok keleti felén él, egészen a kanadai Új-Fundlandig. Latin nevét Arethuszáról, egy nimfáról kapta, ami a források gondozója volt a görög mitológiában. Azért ezt a nevet kapta, mert a 15 centiméter magasra növő faj szereti a vizes, mocsaras területeket. Három faj tartozik a Cleistesiopsis nemzetségbe, amik az USA keleti, délkeleti felén élnek. A képen látható 30-45 centiméter magasra növő fajnak szétterjedő gyökerei vannak, innen angol neve. Az alsó sort a hazánkban is megtalálható boldogasszony papucsa indítja. Ez a könnyen felismerhető faj egészen Japánig megtalálható, Magyarországon pedig mára csak 29 lelőhelye maradt, így eszmei értéke 250 ezer forint. Legalább féltucat ország bélyegére felkerült különlegessége miatt. Az utolsó faj évelő növény, ami a hegyvidékeket és az érintetlen erdőséget kedveli. Skandináviától, Oroszországon át egészen Észak-Kanadáig megtalálható, valamint Kalifornia északi hegységeiben. Latin nevében a bulbosa, úgy, mint az első bélyegnél hagymagumójára utal, a Calypso pedig rejtőzködőt jelent élőhelye után.     

Írodalmi művek

Az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop), korábban a korábbi Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) tagállamai minden évben kibocsátanak egy bélyeget vagy bélyegsort egy adott témában. 2010-ben gyermekirodalom volt a közös téma, így miközben a Magyar Posta Kormos István Vackoráról adott ki bélyeget, addig az Ír Posta két klasszikust választott magának. Az első bélyegre Oscar Wilde (1854-1900), a viktoriánus irodalom egyik legeredetibb művészének egy meséje került. Az 1888-ban bemutatott A boldog herceg és más mesék című kötetbe négy mese került, a címszereplő látható a bélyegen. A történet szerint az egyre anyagiasabb világban a herceg szobra az, ami valódi érzelmeket mutat, barátjával, egy fecskével pedig segít a szegényeken. A történet számos más művészt megihletett (opera, rádiójáték, musical, több dal íródott), sőt, a 2018-ban bemutatott, Wilde életérő szóló film is a The Happy Prince címet kapta. A nagyobb értékű bélyegre Jonathan Swift (1667-1745) klasszikusa, a Gulliver utazásai került. Az 1726-os, szatirikus utazási regényben a címszereplő négy kitalált helyet látogat meg, többek közt Lilliputot, ahol csak törpeméretű emberek élnek, Brobdingnagot, ahol csak óriások és a nyihahákat, ahol a lovak a felsőbbrendű faj, a rabszolgáik pedig az emberek. Mivel Swift görbe tükörben mutatja be ezeket a társadalmakat, sokak szerint ez a regény nem is a gyermekirodalom része, hanem társadalomkritika.  Mindenesetre rendkívül szórakoztató alkotás, ami a mai napig népszerű olvasmány kicsik és nagyok között is.