Az 1800-as évek végére a Spanyol Birodalom nem volt már olyan nagy, mint egykor, ennek ellenére próbáltak újabb területekhez jutni. 1884-ben nyilvánították a Marokkótól délre fekvő, az Atlanti-óceán partján levő szaharai területet magukénak, a terület pedig a Spanyol Szahara nevet kapta. A helyi, beduin törzsek nem örültek a spanyoloknak, akik kereskedelmi és katonai okok miatt tartották fontosnak a területet. Az 1950-es évekre viszont már nemcsak a helyiek, hanem Marokkó, az északi szomszéd és Mauritánia, a déli is követelte a területet vagy annak függetlenségét. 1973-ban létrejött az önállóságért küzdő Polisario Front (PF) nevű politikai mozgalom, ami gerillatámadásokkal próbálta a spanyolokat gyengíteni. Két évvel később mintegy 300 ezer marokkói vonult Spanyol Szaharába, aminek eredményeként a spanyolok véglegesen kivonultak, Mauritánia pedig pár évre rá visszavonta igényét a területre. Így terület 1975 óta a Nyugat-Szahara nevet viseli és marokkói megszállás alatt van. A PF az 1991-es tűzszünetig küzdött a marokkói megszállás ellen és létrehozott egy száműzetésben levő kormányt, ami a mai napig nem tudta érvényesíteni a helyiek akaratát. Eközben a marokkóiak felépítettek egy hatalmas homokfalat a sivatag közepén, ami az ország tengerparti négyötödét elválasztja a sivatagi résztől, ahol az egyoldalúan kikiáltott, viszont 40 ország által elismert Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság található. A terület fennhatósága a mai napig vitatott, több tízezren élnek menekülttáborokban. A képen látható, struccokat ábrázoló, feláras bélyegsort az 1952-es gyarmati bélyegnapra bocsátotta ki a Spanyol Szaharai Posta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése