Látványos útvonalak

1997-ben kezdte el a Kanadai Posta kibocsátani a látványos útvonalak négyestömbjeit, a képen az 1999-es, harmadik ilyen kibocsátás látható. A bal felső sarki bélyegre a Quebecet északkeleti-délnyugati irányban átszelő 132-es út került. A Szent Lőrinc folyót követi a teljességében 1600 km-es út, majd egy hatalmas, 930 km-es hurkot képez a Gaspé-félsziget körül. A Navigátor útjának is nevezett 132-es számos apró településen megy át, vagy folyóparton, vagy tengerparton. A következő bélyegre a Kanada közepéről induló, és egészen a Csendes-óceánig elérő Yellowhead Highway került. A prérit és a Sziklás-hegységet is átszelő 2860 km-es út a Yellowhead-hágóról kapta a nevét, ami a szőkés hajú Pierre Bostonais nevű prémkereskedőről kapta a nevét. A nevezett út része a Transzkanadai-autópályának, ami az egész országot átszeli keleti-nyugati irányban. Új-Fundland a legkeletibb kanadai tartomány. A sziget keleti felén terül el a Bonavista-félsziget, ahol állítólag először kötött ki John Cabot olasz származású brit felfedező 1497-ben. A félszigeten vezet át a 230-as út, vagy más néven Felfedezések útja (Discovery Trail). A jobb alsó sarki bélyegre a Dempster Highway (másik nevein Yukon Highway 5 vagy Northwest Territories Highway 8) került, ami egy 737 km-es, észak-déli irányú út Észak- Kanadában, pontosabban, ami a Yukonon át fut egészen az Északnyugati területekig. Itt a Mackenzie folyó deltatorkolata található és a Jeges-tenger. Az út több folyót is átszel, amin csak komppal lehet átmenni (vagy ha befagy), de 2017 óta egész évben lehet rajta közlekedni. A Dempster Highway William Dempster (1876-1964) kanadai lovascsendőrről lett elnevezve, aki egy híres, négy fős őrjárat tagjait megtalálta. ötven kilométerre Fort McPherson településtől. 

Szent István, 1938.

I. István magyar király halálának 900. évfordulójára többféle bélyegsort adott ki a Magyar Királyi Posta, melyek közül egyik a képen látható pár. Az 1938-as bélyegsor egyik érdekessége, hogy az első, feláras értéken Szent István német ellenségeit győzi le. 1030 júniusában tört be a II. Konrád német-római császár vezette csapat a Rábánál az ország területére, de István csapatai kiéheztették őket és Bécsig üldözte őket. A fiatal magyar állam szempontjából ez rendkívül jelentős győzelemnek számított, hiszen megmutatta, hogy külső ellenséget is képes legyőzni. A második bélyegre a Magyarok Nagyasszonya, latinul Patrona Hungariae került. A legenda szerint 1038. augusztus 15-én, I. István halálos ágyán, örökösök nélkül felajánlotta országát Szűz Máriának. Augusztus 15-én ünneplik Nagyboldogasszony, vagy Mária mennybemenetele ünnepét, ami a legnagyobb Mária-ünnep a katolikusok körében. István halála és az ország Mária oltalmába való helyezése pedig összekapcsolja a két ünnepet. Szűz Máriát rendszeresen ülve ábrázolják a Patrona Hungariae műveken, ami azt jelképezi, hogy nem bizonyos személyek, hanem egy egész nép védőszentje. Az 1600-as években alakult ki ebből a hagyományból a Regnum Marianum fogalma, ami Mária Országát jelenti. Eszerint Mária nemcsak védelmezője, de tulajdonosa is az országnak. Mivel augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, augusztus 20-a I. István szentté avatásának és az államalapítás ünnepe, a Magyarok Nagyasszonyának napja október 8-a. A bélyegpárt Diósy Antal (1895-1977) festő, grafikus tervezte.

Olimpia Rióban

A Magyar Posta ezzel a fordított bélyegpárral készült a 2016. évi nyári olimpiai játékokra, amit a brazil Rio de Janeiróban rendeztek. A 31. játékok alkalmával két magyar sikersportág, az úszás és a kajakozás került a bélyegekre. Soha ennyi, összesen 207 ország képviseltette magát a sporteseményen, Koszovó és Dél-Szudán először és Rio volt az első dél-amerikai város, ami megkapta a szervezés jogát. 18 sportág 42 szakágában osztottak ki érmeket, összesen 306 aranyérmet, melyek közül Magyarország a 12. helyen végzett, nyolc arany-, három ezüst-, és négy bronzéremmel. A magyar csapat zászlóvivője Szilágyi Áron, kétszeres olimpiai aranyérmes vívó volt, aki második érmét itt szerezte meg. A 156 magyar sportoló közül Kozák Danuta kajakozó és Hosszú Katinka úszó voltak a legeredményesebbek 3-3 aranyérmükkel. (Hosszú ezen kívül egy ezüstérmet is szerzett.) Szilágyin kívül Szász Emese is nyert egy aranyérmet női egyéni párbajtőrben, de volt érmünk még vívásban, úszásban és női súlylökésben. A bélyegeken a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 168 aranyérmet számláló logója is látható, ami mára 177, valamint a magyar csapat logója.   

Klára, a szent

A Vatikáni Posta bocsátotta ki a képen látható, 1953-as sort Szent Klára halálának 700. évfordulójára. Klára (eredetileg Chiara Offreduccio) olasz nemesi családban született, majd tizenévesként hallgatta meg először egy Ferenc nevű szerzetes prédikációját a közép-itáliai Assisiben. Klára nagyjából tizennyolc éves volt, amikor néhány társával úgy döntött, apáca lesz, családja tiltakozása ellenére. Bár többször megpróbálták őket hazavinni. a fiatal nő ragaszkodott ahhoz, hogy az egyház szolgálatába lépjen. A szegényeket akarta szolgálni ugyanúgy, mint Ferenc, így létrehozott egy kolostort női követőinek. Ez a rend később a klarissza nevet vette fel alapítója után és a ferences rend női ága lett. Vallásossága átterjedt húgaira (az egyik, Ágnes ugyancsak szent lett) és anyjára is, akik szintén beléptek az általa alapított rendbe. Bár 1244-től súlyos betegség kínozta, de 1253-as haláláig ágyából irányította rendjét. Két évvel később IV. Sándor pápa avatta szentté az Assisiben meghalt Klárát, akinek sírja a mai napig kedvelt zarándokhely. Halála után egy nappal, augusztus 12-én tartják magyarországi ünnepnapját. A bélyegen levő portré Giotto olasz festő freskójának egy része, ami a padovai Scrovegni-kápolnában látható. A kezében levő fehér liliom pedig a tisztaság szimbóluma.