Pozsonyban született Gervay Mihály (1819-1896), aki 1867-től, a független Magyar Királyi Posta létrejöttétől fogva 21 éven át volt országos postafőigazgató. Ő volt az egyik, aki a magyar kormányt képviselte az ideiglenes postaegyezmény tárgyalásain 1867-ben, neki köszönhetően került az osztrákokat jelképező kétfejű sas helyett magyar címer a posták épületeire, a pecsétekre, a postaládák piros-zöld színűek lettek a fekete-sárga helyett, a bélyegzőkön a településnevek német neveit pedig felváltották a magyar nevek. Mindezeken felül a Szent Korona lett a Posta jelképe, amit a mai napig használ az intézmény. De mindezeknél is maradandóbb, hogy az ő nyomására terjedt el a levelezőlap, ami arra szolgált, hogy a levélnél rövidebb szöveget felvigyen rá a küldő. Mint ahogyan a 2019-ben, Gervay születésének 200. és a levelezőlap 150. évfordulójára kiadott bélyegblokkon is látható, az Oszták-Magyar Monarchiában egyszerre, magyarul és németül (
Korrespondenz-Karte) néven adták ki a levelezőlapot. (Bécsben nyomtatták őket ki és az első nap 10 ezer fogyott el belőle.) Az 1869-ben bevezetett levelezőlap díjjegyes volt, vagyis előre rányomtattak egy sárga, kétkrajcáros bélyegképet, és így előre bérmentesítve volt, azaz a feladó fizette ki a levelezőlap árát. Tíz év sem kellett és az egész világon elterjedt ez a postaküldemény-fajta, majd annak változatai, elsősorban mert olcsóbb volt, mint a levél tarifái. A számos rangos kitüntetéssel megtisztelt Gervay nemzetközileg is elismert postaügyi szakember volt, aki több konferencián is képviselte hazánkat. A XX. század közepétől évtizedeken át viselte nevét egy budapesti postaforgalmi szakközépiskola, de ez 2006-ban megszűnt, beolvadt egy másik intézménybe. A bélyegblokk keretén Id. Vastagh György (1834-1922) Gervayról készült, 1878-as portréja látható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése