2019. október 27., vasárnap

Szovjet teherautók

Magyarországon is ismert teherautók kerültek erre a szovjet bélyegsorra 1986-ból. A ZiS Autógyárat 1941-ben költöztették Miassz városába, az Urál-hegység déli lábához, amikor a második világháború fenyegette Moszkvát, a gyártás viszont nem állhatott le. Ekkor lett a gyár neve Ural, ahol a legkisebb értéken is látható Ural-375D is készült 1964-1983 között. A hat kerék meghajtású, 4,5 tonnás járművet elsősorban a Vörös Hadsereg használta, ponyvás megoldásával katonákat tudtak szállítani, de rakéta-sorozatvetőt is tudtak rá szerelni. A Nyizsnyij Novgorod-i (akkoriban Gorkij) GAZ Autógyárban készült 1965-1983 közt a GAZ-53A, ami attól volt különleges, hogy platóján négy tonna súly fért el. Ezt, mint az előző tehergépkocsit nem csak a kereskedelemben használták teherszállításra, hanem a Vörös Hadseregben is katonai célokra. 1945-ben alapítottak a Kremencsuki Autógyárat (KrAZ), ami akkor még a Szovjetunió területén volt, most pedig már Ukrajna. A KrAZ-256B egy tizenkét tonna teherbírású dömper volt, amit tucatnyi ország, többek közt hazánk vásárolt meg a kommunista blokkban. Ezt a Szovjetunió felbomlása után, 1994-ig gyártották 1967-től fogva. A második sort a fehéroroszországi Minszkben levő Minszki Autógyár MAZ-515B járműve indítja. Ez egy háromtengelyű teherautó-traktor volt, amire először szereltek emelőtengelyt, továbbá 16,5 tonna súlyt volt képes szállítani. Az utolsó bélyegen a legnagyobb értékre a moszkvai Lihacsov Autógyárban gyártott ZiL-133GYA látható, amik 1975 óta készültek. Nagy terhek szállítására tervezték ezt a három tengelyű teherautót, amiben 150 lóerős motor volt. 2019-ben jelent meg a hír, hogy az 1994-ig gyártott járművekből hat vadi új, picit több, mint 3 millió forintnyi rubelért. Ez a platós teherautó rendkívül népszerű volt a keleti blokkban, így Magyarországon is.       

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése