Chilei tánc

A cueca egy dél-amerikai zenestílus, ami elsősorban Argentínában, Bolíviában és Chilében népszerű. Az utóbbi országban 1979-ben a nemzet táncává választották. A táncot a kakas és a tyúk násztáncának imitálásaként értelmezik. A mozgás lehet gyors és kötött, lassú és szabad. Mindez az adott régiótól függ. 1993-ban jelent meg a képen látható bélyegsor, ami az ország különböző részeiből származó, népviseletbe öltözött emberek táncát mutatja be. A 4270 kilométer hosszú országot öt tájegységre osztották fel 1950-ben. Az első bélyeg a Chile középső részén található Chiloé szigetét mutatja be. A majdnem 8400 négyzetkilométeres sziget híres különálló népszokásairól, mitológiájáról, építészetéről, sőt a világ legelterjedtebb burgonyafajtája is innen származik.  A második bélyeg a mérsékelten mediterrán éghajlatú középső régióból ábrázol egy jelenetet. Itt él az ország lakosság nagy része, illetve itt található a főváros Santiago és a két második legnagyobb város is. A harmadik bélyeg a Peruval és Bolíviával határos északi területet mutatja be. Chile ezen részén helyezkedik el a Föld egyik legszárazabb területe, az Atacama-sivatag. Több országban is rendeznek országos táncbajnokságokat, amik rendkívül népszerűek. A cueca szóra klikkelve megnézhettek egy táncot.  

Kaktuszok és rovarok Chiléből

A dél-amerikai Chilében őshonos rovarok és növények közül válogat ez az 1995-ös kisív. Bár az ország földrajzilag elsősorban az Andokról és az Atacama-sivatagról ismert, jelentős területen található lombhullató és örökzöld erdőség, valamint bozótos. Az első bélyegen a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó faj került, amely elsősorban egy bükkfa kérgét és leveleit fogyasztja. Mellette egy kaktuszfaj látható, ami az ötven Celsius-fokos hőséget és több évig tartó szárazságot is kibír. Ezt követi egy szarvasbogárfélékhez tartozó faj, aminek felső állkapcsai megnyúltak. Ezeket más hímekkel való küzdelemre használják és akár húsz méter magasból is ledobják az ellenfelet. Az első sor utolsó bélyegén egy hat méter magasra is megnövő kaktuszfaj került. Érdekes, hogy csak a törzsén találhatók tüskék, az ágakon szinte alig. Az alsó sort egy, az ország északi, tengerparti sivatagi részén élő kaktuszfaj indítja, amit Chile legnagyobb rovarfaja, az akár 12 centiméteres hosszúságot is elérő cincérféle követ. A harmadik bélyegre egy sziklás talajon élő kaktusz került, ami gyakran látható virágboltokban is. Az utolsó bélyegen pedig egy pattanóbogárfaj látható. Érdekesség, hogy mindegyik rovart ábrázoló bélyegen jelölik, hogy hím vagy nőstény, a kaktuszoknál pedig a virágot külön ábrázolják.

Chilei hajók, skót hajóssal

Ha valakinek kalandos volt az élete, akkor Thomas Cochrane admirálisé mindenképpen az volt. A skót származású férfi a Brit Királyi Haditengerészet tisztje volt, a napóleoni háborúban bátor tettei miatt megkapta a „tengeri farkas" nevet, de 1814-ben az angol tőzsdén történt csalásban elkövetett bűnrészessége miatt elbocsátották a haditengerészettől. Ezt követően Dél-Amerikába utazott és megszervezte a Chilei és a Brazil Haditengerészeteket, később pedig a Görögöt, amelyekkel részt vett országaik függetlenségi háborúikban. Mindezeken felül, segített Peru spanyoloktól történő felszabadításában is. 1832-ben IV. György brit uralkodó megbocsátott neki és ellentengernagyi rangot kapott.  
Ezt a chilei bélyegsort Cochrane születésének kétszázadik évfordulójára bocsátották ki. Az első bélyegen a Peru felszabadításáért küzdő Szabadság expedíció látható, a másodikon a Toma de Valdivia csatát, amelyet megnyert a spanyolok ellen. A harmadik bélyegre az Esmeralda nevű spanyol fregatt elfoglalása került, az utolsó kettőre pedig két róla elnevezett hajó: a páncéllal borított Cochrane fregatt és a Cochrane romboló. Utoljára 2006-ban neveztek el róla hajót Chilében, élete pedig több regényírót is megihletett.