1965-ben bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a bélyegsort, ami az
Ezeregyéjszaka meséinek egy részét ábrázolja. A mesék a kora középkori Arábiából és Perzsiából származnak, és számos tudós és fordító állította össze több évszázadon keresztül. A történet szerint Sahriár király feleségének hűtlensége miatt, bosszúból minden nap feleségül vesz egy szüzet és a nászéjszaka után megöleti, amíg szűz lány nem marad a birodalomban. Ekkor vezírének lánya, Seherezádé ajánlkozik fel, aki minden este elkezd egy mesét, majd másnap befejezi azt, illetve elkezd egy újat így a kíváncsi király nem végezteti ki. A történetek nem mindig mesék, vannak közte legendák, versek, elbeszélések, de összességében egy elbeszélésfüzér. Először 1829-36 között fordították magyarra német nyelvről. A fordítót Vörösmarty Mihálynak tartják, bár ez nem igazolt, illetve az utolsó két részt Szabó Dávid fordította. Arab nyelvről csak 1961-ben fordították magyarra, a legpontosabb fordítás pedig az ezredfordulón készült.
A képeken látható bélyegek sorjában ezeket a meséket és a hozzá kapcsolódó szereplőket ábrázolják: Az ébenfa ló, Sahriár és Seherezádé, Szindbád ötödik utazása, Aladdin és a csodalámpa, Harun al-Rashid, Pari Banu tündér, A halász és a szellem, Ali baba és a negyven rabló, Szindbád második utazása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése