Csőrösök

A karibi Szélcsendes-szigetekhez tartozik Antigua és Barbuda, ami 1981-ban vált függetlenné a Brit Birodalomtól. Bélyegkibocsátóként nagyon érdekes az ország, mert a két sziget közösen és külön is ad ki bélyeget, sőt a lakatlan Redondának is volt bélyegkibocsátása 1979-1991 között. (Az utóbbi bélyegeket csak országon belül lehetett használni.) Mindez jelentős bevételi forrást jelentett és jelent a szigetországnak.1990-ben bocsátották ki ezt a madarakat ábrázoló bélyegsort, amin a szigeteken megtalálható madárfajok közül válogattak. Mindegyik madár csőre más jellegű táplálkozáshoz szolgál.
Az első bélyegen a Margarops fuscatus nevű, legnagyobb testű gezerigó látható, ami bogyóktól kezdve kisebb gyíkokig sok mindent fogyaszt. A második a bíbortorkú kolibri, aminek csőre csőalakú virágokhoz specializálódott. Az utolsó kettő madár az északi sárgabegy, amely rovarokkal táplálkozik, illetve a kis termetű tarka vércse, amely az Amazonas-medencét kivéve az egész amerikai kontinensen megtalálható, egyedüli vércsefajként. A második sort a sárgahasú cukorharkály indítja. Lyukat vájnak a fákba és az ott található rovarokat megeszik és a fa nedveid pedig felszívják. A mindenevő amerikai szultántyúk növényekkel átszőtt folyó- és tópartokon él, az északon élők Argentínában telelnek. A sárgakoronás bakcsó tengerpartokon, mocsaras területeken és tópartokon él. Érdekessége, hogy erős csőrével halat nagyon ritkán fogyaszt, elsősorban kemény páncélú rákokat és békát eszik. Az utolsó madár pedig a dallamos nevű Euphonia musica nevű pintyféle, ami bogyófélékkel táplálkozik. (A bélyegen látható faj neve nem azonos a képen látható fajjal.)