John James Audubon (1785-1851) amerikai ornitológus születésének kétszázadik évfordulójára adta ki ezt a bélyegsort a csendes-óceáni Tuvalu postája. A bélyegeken az Audubon által rajzolt, 1827-39 között készült,
Amerika madarai című könyvében található képek láthatók. Az elsőn a harkályfélékhez tartozó, közepes termetű aranyküllő látható, ami azon ritka harkályfélék egyike, ami vonuló madár. A Kanadában és Alaszkában megtalálható egyedek az Egyesült Államok területén és Észak-Mexikóban töltik a telet. Mellette párja a Say-légykapótirannusz, ami egy kis termetű rovarevő madár, ami Amerika nyugati felének szárazabb, félsivatagos területén él. Nevét Thomas Say (1787-1834) amerikai természettudósról kapta. A következő bélyegre a Nyugati part egyik madara, a cédruslombjáró került, ami tűlevelű erdőkben és és fenyőkön fészkel. Párja a csonttollú madár, amiről február 3-ai posztomban már írtam. Nevét a szárnyainak tollvégén levő, piros lemeznyúlványokról kapta. A alsó sort a egy újvilági poszátafaj indítja, ami latin nevét (Protonotaria citrea) a protonotáriusokról, azaz egyházi főjegyzőkről kapta, akik aranyszínű ruhát hordtak. Az énekesmadár vizes, mocsaras területeken él az USA keleti felén. A következő madár is egy poszátafaj, nemének egyetlen tagja. Sűrű lombullató erdőkben él ugyancsak Amerika keleti felén, de a trópusokon telel. A talajon, levelek között fészkel, és elsősorban rovarokkal, gyakran lepkelárvákkal táplálkozik. Az utolsó páros mindegyike ragadozómadár. Az első a szélesszárnyú ölyv, ami szétszóródva egész Észak-Amerikában megtalálható. Az északabbra élő alfajok a tél beállta előtt délebbre vonulnak. Mellette, az Észak-Amerikán kívül Eurázsiában is megtalálható kékes rétihéja látható, ami a sztyeppéktől a hegyvidéken át, a mediterrán területeken is megél. Hazánkban október és április között tartózkodik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése