A görög Nagy Imre története

1942-1949 között polgárháború volt Görögországban, ami a kommunisták vereségével és a jobboldali, királypárti erők győzelmével ért véget. 1959-ben a Szovjetunió Manolisz Glezosz (1922-) görög antifasiszta és baloldali politikusról bocsátott ki bélyeget, ami a jobboldali görög kormány rosszallását váltotta ki. Úgy döntöttek, hogy indirekt módon, de ők is borsot törnek a keleti blokk orra alá, így 1959 őszén megjelentették a Nagy Imre bélyegek terveit. Ekkor az athéni magyar nagykövet felkereste a  Görög Királyság Külügyminisztériumát, ahol megerősítették a hírt, bár jelezték, hogy nem barátságtalan lépésnek szánták a bélyegek kiadását. Ezt követően a Magyar Népköztársaság Kormánya kiadott egy jegyzéket, amelyben ez állt: „A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elítélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg. Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat.” Természetesen a görögök ugyanezt gondolták a szovjet Glezosz bélyegről is. A Magyar Kormány kérte a görögöket, hogy vonják vissza a bélyegek kiadását és semmisítsék meg a már elkészülteket. Ez a terv nem sikerült, így 1959. december 9-én a magyar nagykövet újra tiltakozott a Görög Külügyminisztériumban, de az utóbbiak arra hivatkoztak, hogy Nagyot a szovjetek végezték ki és nem a magyarok. Ennek ellenérveként a magyar nagykövet úgy vélte, Nagy Imre magyar állampolgár volt és így a bélyegkiadás a magyarokra tartozik. Rövidesen megjelentek a hírek, hogy a Görög Posta mégis bevonja a bélyeget, mert Nagy nevét elírták (Naghi), de ők cáfolták ezt a hírt, arra utalva, hogy egy ilyen lépés korlátozottá és különlegessé teszi a megmaradt néhány bélyeget, ami nem kedvez a bélyeggyűjtőknek. Ekkor a Magyar Külügyminisztérium úgy döntött, különböző csatornákon kritizálni kezdi a görög bel- és külpolitikát, az összes olyan levelet pedig visszaküldi a feladónak, amin az ominózus bélyeg van. Ezen felül megkérték a lengyel, kelet-német és csehszlovák nagykövetségek képviselőit, hogy országaikban is kérjék kormányuktól a levelek visszairányítását a feladóhoz. A bélyegügy december 17-ével befejeződött, ekkor ugyanis bérmentesítésre alkalmatlannak nyilvánították a bélyeget. A görögök soha nem vonták ki azt a forgalomból, így ma is hozzájuk lehet jutni csekélyebb összegért. A bélyegekkel ellátott levélborítékok már sokkal nagyobb értéket képviselnek (akár ötvenszeresét is): 2-3 ilyen futtatott borítékról tudnak Magyarországon és néhányról, amit Nyugat-Európába küldtek.