Rózsák kerültek erre az 1979-es kubai bélyegsorra. Az elsőn a vagy rozsdás rózsa látható, ami Ausztráliát és Új-Zélandot kivéve (ahol inváziós fajnak számít), világszerte megtalálható. 2-3 méter magasra nő meg a cserje, csipkebogyója pedig kiváló vitaminforrás. A következő faj a százlevelű vagy káposztarózsa, ami egy többszörösen hibrid faj, eredetileg a Kaukázus keleti részéből. Szirmaiból készült teája gyulladáscsökkentő és bőrbetegségekre jó. Egyik összetevője az IRIX Spraynek, ami égési sérülésekre használható. Ezt követi a kínai rózsa, aminek számos hibrid fajtája van, és rendkívül népszerű kerti virág erőteljes illata miatt. A felső sort a rozsdás rózsa egyik változata zárja. A Rosa hemishphaerica fajjal indul az alsó sor, ami nevét félgömb alakú virágjáról kapta. A Nyugat-Ázsiában őshonos cserje illata kellemetlen, színe miatt pedig régen kénszínűnek hívták. A fehér moharózsa követi, aminek szára mirigyes és kis szőrök borítják, innen a moha elnevezés. Az utolsó faj a parlagi vagy bársonyrózsa, ami hazánkban is megtalálható. A franciaországi Provance-ban olaja miatt ültetvényeken termesztik. A rózsák háborújának (1455-1487) nevezett angol trónutódlási harcában a Lancaster-ház Piros rózsája ennek a fajnak Officinalis fajtája. A képeken egyébként Pierre-Joseph Redouté (1759-1840) belga botanikus és festőművész alkotásaiból láthatók részletek, amiket Joséphine császárné (I. Napóleon felesége) kérésére festett meg, annak Malmaison nevű kastélyában. Redouté 1800 fajt festett meg, melyek közül számosról nem készült kép és leírás korábban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése