Öt fregattmadárfajt különböztetünk meg, amelyek az összes trópusi és szubtrópusi óceánon megtalálhatók. Mindegyik tollazatában dominál a fekete, villás farkuk és hosszú kampós csőrük van. A fiókák fehérek, míg a tojók hasa, alhasa ugyancsak fehér tollakkal borított. A hímeknek látványos piros légzsákjuk van, amiket párzáskor felfújnak, így udvarolnak a tojóknak. Szárnyfesztávolságuk elérheti a 2,3 métert, ami testsúlyukhoz képest rekorderré teszi őket. Heteken keresztül tudnak vitorlázni a tengerek felett halat és tintahalat keresve, de más madarak fiókáit is elragadják. A fregattmadarak kolóniákban élnek, ahol a számuk az ezer főt is kiteheti, és fákon fészkelnek általában 10-30 fős csoportokban. Évente egy tojást rak a tojó és a hímmel együtt nevelik fel a fiókát akár egy éve át is. Ezzel ők gondozzák minden madár közül a legtovább utódjukat. A madaraknak évek kellenek mire elérik a felnőttkort, addig nem is szaporodnak. A képen látható 2010-es bélyegsor az Ausztráliához tartozó, az Indiai-óceán keleti felén fekvő, Jáva szigetétől 350 kilométerre délre található Karácsony-szigeten élő Karácsony-szigeti fregattmadarat mutatja be. Rendkívül kicsi élőhelye miatt a faj súlyosan veszélyeztetett, nagyjából 7 ezer példány él belőlük. Ennek szárnyfesztávolsága átlagosan 2,15 méteres, tollazata barnás fekete. A tojó nagyobb testű, mint a hím, táplálékuk nagy részét pedig repülőhalfélék teszik ki. Régen a szigetlakók húsukért fogyasztották a madarakat, tollukat pedig díszként használták. (A bélyegek a Természetvédelmi Világalap [WWF] logójával jelentek meg.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése