Négy tengerparti vándormadár került erre az 1989-es négyestömbre, amit a csendes-óceáni Marshall-szigeteken bocsátottak ki. A bal felső sarokba egy vándorcankó került, amit szürkés szárnyairól, hátáról és fehér szemöldökéről lehet felismerni. A madár nyáron Oroszország távol-keleti felétől egészen Kaliforniáig megtalálható, télen viszont délre vonul, egészen Ausztráliáig. A tojó négy, olajzöld tojást tojik, kikeltésében a hím is segít. A vándorcankó melletti madár a kőforgató, ami az egész északi félgömbön megtalálható. Ez a rigótermetű madár a tengerpartok menti tundrákon költ, nevét pedig onnan kapta, hogy a köveket felforgatja, hogy az alatta levő csigákat, rákokat, rovarokat elfogyassza. Vonulásakor hazánkban is előfordul, eszmei értéke 25 ezer forint. A alsó sorban az ázsiai pettyeslile látható, Mint társai, ez is a földön fészkel és rovarokkal, illetve kisebb tengeri élőlényekkel, sőt bogyókkal is táplálkozik. Ezek a madarak 3-4 nap alatt Alaszka és Hawaii között 4800 kilométert repülnek egyhuzamban. Az utolsó faj a nagyobb rajokban élő fenyérfutó, ami az Északi-sarkvidék lakója. Homokos tengerpartokon, 3-4 tojást rak a földben levő mélyedésbe, de mire a fiókák megtanulnak repülni, már indulnak is délre, akár Brazíliáig is. A bélyegeken a madarak nevei latinul, angolul és Marshall-szigeteki nyelven is olvashatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése